Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

160 I. A btkv. tárgyalása átalánosságban. mert csak ezen Örök igazság lehet irányadója azon igazságnak, melyet az emberek gyakorolni tartoznak, hivatva vannak (Elénk helyeslés a~'föpapok padjain.) ; ha tehát ezen örök igazság szolgáltatott alkalmat arra, hogy az absolut igazság elmélete ellen, habár érdekes alakban, de ismeretes érvek felemlítése mellett szóljon, az ellen nem lehet kifogásom, de ha azért mondotta ezeket, hogy az általam előadottakat mint helyteleneket visszafordítsa, kénytelen vagyok azt magamtól eltávolítani. A mi pedig a Kanzel-paragraphot illeti, nem tudom mi okból, jóakarat vagy fenyegető szándékkal méltóztatott-e felemlíteni, és felénk fordulva ismételni, magam részéről csak ismételhetem, a mit előbbi előadásomban mondottam, hogy a szélsőségek kerülendők, és hogy a bölcsesség nem a szélsőségben áll. Ezt kívántam azon dolog helyreigazítására elmondani, miket a méltóságos ur felszólalásában magamre nézve sérelmeseknek találtam. Elnök: Ha nincs ki szólni kiván, miután a tett halasztási indítványon kivül a szónokok közül egy sem volt, a ki a törvényjavaslatot ellenezte volna, ugy hiszem, hogy a m é 11. főrendek részéről kimondhatom, hogy a magyar büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot átalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. III. II intető törvénykönyv Horvátországhoz t Ausztriához való viszonyunkban. A ministeri indokokban (II. köt. 33—35. 1.) ki volt fejtve, hogy a különös re'sz negyedik fejezetének a nemzetközi jogot sértő cselekmények (semlegesség megsérte'se, kalózság) meghatározását kellene tartalmaznia. De mellőztetett ezen fejezet felvétele azon czélból, hogy erre nézve majdan Horvátországra is kiterjedő közös törvény alkottassék. [I.] A képviselőház igazságügyi bizottsága ez eszmét magáévá tevén, kiegészitéseképen még kimondotta, hogy a törvények hatályáról személyek tekintetében, különösen a külföldön elkövetett bűntettekre és vétségekre nézve, a király és állam elleni bűntettekről és vétségekről, nevezetesen a felségsértésröl, a király és királyi ház tagjainak bántalmazásáról, a király megsértéséről, a hütelenségröl, a lázadásról szóló büntető törvények azonos tartalmúak legyenek Magyar- és Horvátországban. Erre vonatkozólag a bizottság egy határozati javaslatot is kezdeményezett, mely a kormányt felhívja, hogy ez irányban tegye meg a kellő intézkedéseket. A bizottság egy második határozati javaslata felhívja a kormányt, hogy azon védelemre nézve, melyet a magyar büntető törvénykönyv több tekintetben az austriai államintézményeknek nyújt a viszonosság az ausztriai törvényhozás részéről biztosítandó. [2.] A képviselőház 1877. decz. 18. ülésében ezen határozati javaslatokat rövid vita után elfogadta. [3.] A főrendiház hármas bizottsága jelentésében ugyanazon határozati javaslatokat ajánlotta elfogadás végett a főrendi háznak [4.], mely azt 1878. febr. 23-diki ülésében elfogadta. [5.] [1.] A ministeri indokolás a nemzetközi jogot sértő cselekmények codificatiójáról. A negyedik fejezetnek a nemzetközi jogot sértő cselekmények meghatározását és megbüntetését kellene tartalmaznia, melyeknek elkövetését a polgárosult államok, részint átalános erkölcsi szempontoknál fogva, részint azon veszélyek miatt, melyek a megsértett nemzet részéről alkalmazandó repressaliák tekintetéből büntetés terhe alatt tiltják.