Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

VI. A btkv. javasl. átalános tárgyalása a főrendiházban. Csemegi Károly. Samassa József érsek. 159 Hogy kiegyezésben vagyunk Ausztriával, hogy Törökország viszonyai felbomlanak, hogy ott a háború pusztitott: én nem hiszem, hogy méltóságtoknak ezen törvényjavaslat tárgyalása alkalmával nyilvánítandó véleményét ezen egyébként nagyon fontos események befolyásolni fognák. Az én felfogásom szerint e törvénykönyv tárgyalása teljesen független mindezektől s a külföldnek bármily megrázó eseményei által szerintem nem volna helyesen föltartóztatható. De megemlítette ö méltósága a bűnvádi eljárás hiányát is. S ezt én is kénytelen vagyok hiánynak elismerni. De a mint hiányzik az anyagi törvénykönyv, hiányzik a bűnvádi eljárás is, s ha az anyagi törvénykönyv meg lesz, mindenesetre egy hiánnyal kevesebb, s ha az egyik hiányon segitve lesz, meg vagyok győződve arról, hogy a kormány azon helyzetbe fogja hozni a törvényhozást, hogy rövid idő alatt a másik hiányon is segítsen. De ha a természetes sorrendet vesszük is, képzelhetetlen bűnvádi eljárást létrehozni azon anyagi törvénykönyv nélkül, mely a bűnvádi eljárással actióba hozatik. Mi a bűnvádi eljárás feladata? Actióba hozni az anyagi büntető törvénykönyvet, megszabályozni az utakat és módokat, az eljárásnak azon formaságait, melyek szerint az eszközöltessék, hogy az történjék, a mit az anyagi törvénykönyv rendel. Tehát annak, a mi rendeltetik, előbb meg kell lenni, mielőtt létrehozatik azon törvény, mely azt rendeli, miként kell eljárnia annak, a ki a rendelkezést teljesiti. Actióba hozatala az anyagi törvénynek az alaki törvénynyel ; ennélfogva a dolog természetes rendje szerint meg kell lenni az anyagi törvénynek, mielőtt az alaki törvény meghozatik. Nem említem azt, hogy technikailag is lehetetlen előbb megcsinálni az alaki törvényt, mint az anyagit; hogy bizonyos elveknek, körvonaloknak, alapintézkedéseknek meg kell lenniök technikai szempontból is, hogy az alaki törvény azokra basirozható legyen. Egy példát azonban, mert ö méltósága Ausztriára utalt, épen Ausztriának legutóbbi törvényhozási időszakából leszek bátor felhozni. Mindnyájan tudjuk, hogy Ausztriában ugy az anyagi, mint az alaki törvény együttes reformja terveztetik. Tudjuk, hogy hosszú időn át két javaslat egymással parallel futott. 186S-ban tárgyalta már az osztrák jogügyi bizottság az anyagi büntető törvénykönyvet, ez megváltoztattatott és újólag tárgyaltatott 1870-ben; ismerjük a jelenleg szőnyegen lévő új büntető törvénykönyv tervezetét. Mi volt az oka mégis annak, hogy az osztrák minister, a kitűnő, nagynevű tudós, Glaser igazságügyminíster, eltérve az előbbi rendszertől, nem egy ideális büntető törvénykönyvhöz, mely kidolgozás alatt volt, hanem az 1852-iki, tehát a tényleg fennálló büntető törvénykönyvhöz alkalmazta a bűnvádi eljárást? Mert meggyőződött arról, hogy ha csak nem vétetik egy biztos alap, egy biztos létező anyagi törvénykönyv kiindulási pontul, lehetetlen, hogy az alaki törvény nehézségei legyőzessenek. Ez volt oka annak, hogy miután sürgősebb volt életbe léptetni az alaki törvénykönyvet, azt a létező anyagi törvényhez alkalmazta, ellentétben az előbbi tervezetekkel, melyek a büntető törvénykönyv tervelt anyagi részéhez alkalmazták a tervelt alaki részt. S épen az igen kitűnő igazságügyministernek a törvényjavaslat indokolása alkalmával kifejezett szavai, hogy t. i. teljes tudatával bir annak, hogy azon esetben, ha az új anyagi törvénykönyv életbe lép, az alaki törvények bizonyos intézkedései kell hogy módosuljanak; bizonyítják be azt, hogy előbb alaki törvényt készíteni, mielőtt az anyagi meg volna, azon kilátás nélkül, hogy azt később, midőn az anyagi is létre jött, változtatni kell, — lehetetlen. Minthogy tehát az anyagi törvénynek természeténél fogva meg kell előznie az alakit, ennélfogva a kormány szükségesnek látta ezt előbb benyújtani, s bátor vagyok ismételni, hogy a kormány rövid idő múlva a törvényhozás közreműködését a büntető törvénykezés egész vonalán igénybe fogja venni. (Helyeslés.) Ajánlom a törvényjavaslatot a mélt. főrendeknek elfogadás végett. (Helyeslés.) Samassa József egri érsek: Egészen közvetlenül t. államtitkár ur felszólalása előtt vettem magamnak bátorságot, hogy szerény nézeteimnek kifejezést adjak és azért nem titkolhatom el csodálkozásomat a fölött, hogy ezen közvetlenség daczára is ö méltósága oly dolgokat hallott az én beszédemből, melyeknek épen ellenkezőjét mondottam : t. i méltóztatott mondani, hogy én alapelvül absolut igazságról szólottam ; nem, sőt azt mondottam, hogy igenis helyeslem azt, hogy az egyesítési elméletet fogadták el, mert az a keresztyén megváltási eszmének felel meg. Én csak azt találtam a magam részéről a törvényjavaslatban hiányosnak és találom ezen discursusa után is, hogy két alapelv közt, t. i. az igazság és hasznosság közt, a kellő viszony nincs kifejtve a törvényjavaslatnak egyes részleteiben, Ha ö méltósága azért, mert én Örök igazságról szólottam, mely különben a bírót és törvényhozót kizárólag minden különbség nélkül ugy köti, mint engem,