Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

15S I. A btkv. tárgyalása átalánósságban. vallásfelekezetek oltalmára kelni kötelességének tartja, ott egész hatályával érvényesiti súlyát a büntető hatalom. Azt hiszem, sikerült ö méltóságának legalább ez aggodalmát eloszlatni. Schlauch Lörincz püspök: Nem! Csemegi Károly államtitkár: Nem térek át arra, hogy mit lehetne még e fejezet keretébe belevonni, azt hiszem, 5 nagyméltóságaik nem fognak késni annak idejében . „ . , . , .. ,„ • ,, ,.,.?, , , , államellenes izgatások. concret javaslataikat előterjeszteni, akkor en is kötelességemnek tartandom nézeteimet tüzetesen előadni. De épen, mert ezen szempontok megváltoztatását nem tartom helyesnek, kénytelen volnék felszólalni az általam elfoglalt álláspontnak szükségszerű folyományaképen azon indítvány ellenében, a melyet Radvánszky Antal b. főispán ur ó mlga netán nyújtani fog. Mihelyt megváltoztattatik a szempont, és az állam befolyása tovább terjesztetik, oda jutunk, hogy delictum specialekat alkotunk, és akkor nem fogjuk elégséges oltalomnak találni az egyházi férfiak által elkövetett visszaélések tekintetében azon intézkedéseket, melyek az állam többi polgáraira nézve a tvjban foglaltatnak. Méltóztassanak megjegyezni, hogy nekünk nincs Kanzel-§.-unk, és a mi álláspontunk nem vezetett arra, hogy Kanzel-§-okat alkossunk, ennélfogva mérsékelten és óvatosan megtarthattuk a határt itt és megtarthattuk amott, és ez épen nem a harmóniának megzavarása, a mint o méltósága mondani méltóztatott, hanem egy átgondolt elvnek harmonicus keresztülvitele. A mi b. Radvánszky főispán ur ö méltósága felszólalását illeti, erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy az izgatás, a lázítás valamely nemzetiség ellen, történjék az bárhol és bárki által, ha nyilvánosan történik, a törvényjavaslat szerint szigorúan büntettetik. Külön intézkedést a társadalom egyes osztályai szerint való külön büntetést állapítani meg, a törvényjavaslat emiitett elvénél fogva nem tartottuk szükségesnek, 'nem tartottuk megengedhetőnek. Igen tág tere hagyatott a bírói belátásnak az itt igen helyesen kiemelt subjectiv szempont mérlegelhetése szempontjából, mert 24 órától öt évig terjedhető fogház lön megállapítva; ez lehet tehát 24 óra és lehet Öt egész év az illető subjectum bűnösségének fokához képest. A biró tehát súlyosabban büntetendi azt, kinek cselekménye által több jog sértetik meg; mert megsértetik egyszersmind a vallás és azon hely szentsége, a hol a sértés elkövettetett, megsértetik a közérzület, megsértetik a közönségnek a vallás szolgálatában bizalma és hite. De ez még nem tette szükségessé, hogy a társadalomnak egy igen nagy tiszteletű osztálya mintegy előre külön büntetéseiéi által kijelöltessék. (Helyeslés,) A nagyérdemű szónokok közt b. Eötvös volt az egyetlen-egy, a ki ha nem is tört egészen pálczát e törvényjavaslat felett, és azt kedvezőbb idők, kedvezőbb constellatiók esetében lenne hajlandó tárgyalás alá venni, — de azt ezt alkalommal mégis mellőzendőnek tartja. Hogy mennyire lenne jó bevárni, mig Ausztria elkészül új büntető törvénykönyvével, illetőleg tervezetével, mennyire nem: annak megvitatása reám nem tartozik. Egyet azonban tudok, s ez az, hogy Ausztria birtokában egy büntető törvénykönyvnek, mely biróságainak fenkölt szelleme és nagy tudománva által sok tekintetben enyhittetett és a praxisban javíttatott: az én felfogásom szerint sokkal nyugodtabban várhatja, mig azt a tudományos discussióknak hosszú labirinthján keresztülvezetheti, hogy a legtökéletesebbet érhesse el (Helyeslés.); mi azonban, a kiknél oly állapotok vannak, mint Szögyény ö excellentiája igen ékesen kifejtette, tán mégis kissé inkább vagyunk utalva a gyorsaságra, mint Ausztria az ö viszonyai között. (Elénk helyeslés.) Méltóztassanak csak figyelembe venni, a mit ö excellentiája a fökamarásmester ur oly helyesen megemlített és a mi nálunk oly könnyen hangzik, midőn t. i. az mondatik, hogy nálunk bizonyos mértékig a praxis criminalis van hatályban. Mint törvény az nincs s nem is volt hatályban soha egész terjedelmében; de helyesen említtetett meg, hogy igenis subsidiarius forrást képezett melvböl legképzettebb bíráink is ismereteiket szerelték. Még az nem sok, ha az mondatik, ámbár már magában az is rettentöleg sújtó, hogy e praxis criminalis, mely III. Ferdinánd császár idejéből származik, még 1878-ban is, habár csak subsidiarius forrásul, Magyarország törvénykezésében helyet foglal. De ezen praxis criminalis 50—120. §-ig csaknem szórói-szóra van átvéve a constitutio criminalis quinti Caroli-ból, az. úgynevezett Carolinából, melyet saját hazájában ma már mint forrást nem fogad el senki, melyről csak borzalommal emlékeznek meg. (Elénk tetszés.) Ausztriának 1852-ből büntető törvénykönyve van, melyet corrigált, javított és fejlesztett egy felvilágosodott praxis; nálunk a constitutio carolina van tulajdonkép némileg legalább hatályban. Ez a két helyzet nem egyenlő. Nekünk nincs időnk Ausztriát bevárni, mig a maga munkálataival az is el fog készülni.