Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

II. fejezet: Az életképesség főbb feltételei

— 42 — életképesség jele. Nem üres rém az elnémetesedés, mely más népet állit a kidőlt helyére — kivált a főbb városokban. Magyarországon nemcsak egyes családok, de egész helységek, kerületek vannak, melyek a nemzeti nyelv iránti kötelem elhanyagolása következtében a felvidéken tótokká, németekké. Erdélyben románokká lettek s az elnémetesedés ellen, melyet kivált fővárosainkban Pesten, Budán, Pozsonyban tapasztalunk — immár hiában küzd a magyar lapirodalom. Ez egyik oka annak, hogy a magyar nemzettest növekedni nem képes kellő mérvben, mig másrészt természetes, hogy az ipar s kereskedelem könnyed és bő jövedelmeiből jól táplált családok sokkal gyorsabban szaporodnak, mint a főkép foldmiveléssel vagy épen ügyvédkedéssel foglalkozó vagy papi vagy köz hivatalokra törekvő egyének. Gyorsabban szaporodnak még a jóltáplálást nélkülöző üzérkedő, boltos, korcsmáros, bérlő stb. családok is, mint a mezei gazdálkodók, mert kevesebb törődés, kevesb testi munka mellett biztosabb s rendezettebb életmódot nyújtanak a családfők családjuknak, mint nyújt a fóldmives, ki családjával együtt az év nagyrészéii át erős munkája közben ki van téve a mindig szélsőségekbe csapkodó „magyar-klíma" behatásainak. 3. Köztevékenységi szempontok-