Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

II. fejezet: Az életképesség főbb feltételei

- 43 ból: Onnfentartásunk a nemzet feutartása s ha önfentartásunk kellékeit elhanyagoltuk, pusztulásnak engedjük át a nemzetet is, mert ez egyesekből áll, kiknek azonnal idegenek állanak helyére a tulnépesült nyugoti szomszédországból, mihelyt nem voltak elég erősök saját utódaiknak adni át örökségüket. Nem tartjuk tán ildomos dolognak elmondani az ilyeseket. Nem tartjuk ildomos dolognak figyelmeztetni a magyart, hogy legyen szorgalmasabb, rendesebb, s a vagyon vagy birtokszerzést tartsa egyszersmind nemzete iránti kötelemnek. Önzésnek mondjuk ezt, melyet egy büszke nemzetnek meg kell vetnie. De ezen büszkeség végre vagyontalanná tette a magyart azok közt, kik a törvény határain belől nem szűntek meg nem épen ildomos uton módon is vagyonosbodásra törekedni. A. magyar gúnyolja szorgalmáért s takarékosságaért a németet, azt mondja ez félig meddig olyan mint a .,zsidó'-. igen is! De a zsidó még esak félig meddig angol, az angol csak félig yankee; a yankee félig ausztráliai digginges vagy gyarmatos és végre is a természet könyvében megíratott, hogy a mely népek ily jellemmel birni nem akarnak, évről évre pusztulnak, mig az élelmesek ellepik a világ legáldottabb vidékeit s gyorsan szaporodnak és gazdagodnak.