Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

IV. fejezet: Mit kell tennünk és kerülnünk?

— 118 közei legyenek, határozottan tiltotta, roszalta a classicus irányzat. így iskoláival együtt bevégezte olvasmányait — tanulmányait. Megrögzöttek benne a dogmaticai s classicai tanulmányokkal elsajátított téveszmék annyira, hogy később saját szemeinek sem hitt, ha azok talán mást mutattak, mint mit professzorai megengedtek, hogy higyjen. A felekezetesség s a latin-görög szellem eme nyomása kiterjedt Európa minden népeire s e miatt csak lassan fejlődtek, terjedtek a társadalmi, az állam viszonyait érdeklő, közgazdasági, természettudományi eszmék, munkálatok. De terjedtek még is, mert az emberi nemnek elodázhatlan szükségük volt s van reá. Az államok népesedésével, vagy túlnépesedésével ugyanis arányosan jöttek létre a találmányok és felfedezések. A népesedés fokozottságával arányosan követelik érvényreemeltetésüket a társadalmi intézmények és mindazon tudományok, melyek a népek jóléte, a közérdekek körül forognak, kapcsolatban az egyesek jólétének fejlesztésével. Ezen fejlődést azonban a középkor viszonyai alapján megzavarta egy harmadik tényező a feudalismus: a jogok és kiváltságok rendszere s illetőleg ezen rendszerek tudománya. A középkor államai megtagadtak az embertől minden olyan jogot, mit nekie nem a