Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)
IV. fejezet: Mit kell tennünk és kerülnünk?
— 119 törvény adott s e jogtagadás miatt urak és szolgák, felsőbbek és alsóbbak osztályára szakadozott az állam, a társadalom, mely osztályok folytonos élet-halál harczot víttak s vívnak még most is egymással. Negyedik tényező volt a feudalismussal kapcsolatban az ököljog, mely az egyes népek s nemzetektől tagadta s tagadja még ma is mindenazon jogot, mit fegyverrel megszerezni, vagy megtartani nem bir. Oly élénk szerepet vitt ez a köz s magán életben, hogy történelmünk megfeledkezett a művelődés tényezőiről s majdnem kizárólag a háborúk történelmére szorítkozik, holott ennek tanulmánya még hálátlanabb a holt nyelvek tanulmányánál. Legnagyobbrészt ugyanis az uralkodók családi viszonyaira vonatkozik, melyeket legkevesebbé ismerhetünk vagy épen a csaták napját, a hadseregek számát, a hadvezérek neveit, születésök idejét stb. tartalmazza a történelem. Ebből pedig ha 50,000 év mozgalmait el tudnók is sorolni, semmivel sem használhatnánk sem önmagunknak sem embertársainknak, mert a legfőbb elv, a legfőbb eredmény csak azon meggyőződés lehet, miszerint tanulmányainkat bevégezve méltán kiálthatunk fel: bár mind ez soha ne történt volna! bár mindebből soha egy esemény se szennyezte volna be az emberi nem történelmét; bár az ököljog soha se ölte volna el a népek jogait. O m,