Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

IV. fejezet: Mit kell tennünk és kerülnünk?

- 117 — Iái után sem volt képes menekülni az ott felvett szellemi nyűgöktől, főkép csak a felekezetesség feszegetésére, a felekezeti harczok tanulmányozására fordította erejét, más hazafias, a köz anyagi s szellemi kifejlődést czélzó tanulmányok helyett. A főbb iskolákban a classica literaturához kötött tév-eszmék nyománmég a keresztény vallás római nyelven lett behozatala óta és ennek terjedésével egyenlően megrögzött azon ferde fogalom, hogy tudományos mivelt ember csak az lehet, ki abból mit a római írók vagy épen görög bölcsek tudtak, kisebb-nagyobb mérvben tud valamit. Elsőben is a görög s latin nyelvszabályokkal 10 —13 évig küzdött a tanuló, azután elsajátított némely ismereteket vagy szép szavakat a classicus Írókból. Meglehetős gyakorlatra vitte 15—20 most már 30—32 ezer tanuló közzül nem több mint egy két százalék a holt nyelveket s meglehetős jártasságot szerzett Kóma, Athene, Lacedemon stb. viszonyai s történelmi mozgalmairól stb. De midőn az iskolákból kikerült, nem volt ideje s módja ezen szellemi ódonsági szenvedélynek több áldozatot hozni. A gymnásiumokban hirdetett elvek nem is engedték meg azt, hogy lehetne a classica litteraturán kivül más szellemi élvezet j azt pedig, hogy a tanulmányok a közélet szolgái, az anyagi jólét esz-