Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

86 E. R. ELSŐ SZAK. MÁSODIK FEJEZET. §-ában az ország saját önálló alkotmányának ezután is sértetlenül fentartása tüzetett ki. Hogy pedig a honalapitástól kezdve minden időn át független és önálló állam volt Magyarország, azt a történelem lapjai kétségtelenül bizonyítják, fönnen hirdetvén, hogy nemzetünk mindazon törekvéseket, melyek, a középkor hűbéri eszméinek megfelelőleg külömbözö hatalmak részéről a Magyarország feletti főúri hatalom megalapítására voltak irányozva, mindenkor sikeresen meghiusitotta. A magyar állam függetlenségét megtörni legelőször a római-német birodalom, illetőleg annak császárja III. Henrik kiséri ette meg, midőn a trónról elűzött és oltalomért hozzá menekült Pétert, Abba Sámuel legyőzése és halála után, a trónra visszahelyezvén, az neki a hódolati esküt 1045. letette, s magát évi adófizetésre kötelezte. De a nemzet épen ezért Pétert másodszor is elűzte, s András diadalmas fegyvereivel Henriket Magyarország függetlenségének elismerésére kényszeritette. Ép ily sikertelenek voltak IV. Henriknek Salamonnal III. Konrád és I. Frigyesnek Borics- és Istvánnal (II. Géza testvérével) tett kisérletei. — IY. Béla a sajói szerencsétlen ütközet után az ország akkori véginségében segélyt kért a német császártól II. Frigyestől, Ígérvén Magyarország megszabadításának esetére főhatalmának elismerését. A német császár szivtelen maradt ugyan s legkevésbbé sem nyújtott segélyt, mindazonáltal a veszély elmultával követelte a hódolati esküt Bélától, ki által azonban erélyesen visszautasittatott, ép ugy, mint később Habsburg Rudolf, ki, jóllehet trónját a magyarok segélye menté meg, ugyanezen a czimen akart volna rendelkezni, Kun László halála után, Magyarország trónjáról. Utoljára is, a több izben tett kísérletek meghiúsultával, kénytelenek voltak a német császárok lemondani arról, hogy főúri hatalmukat Magyarországra is kitérjeszszék. mely mindenkor ép oly független állam volt, mint a német-római birodalom, s királyai — mint azt Mátyás király hangsúlyozta is 1481-ben Frigyes német császárhoz irt egyik levelében — ép oly független uralkodók valának, mint a német császárok. A kelet-római birodalom részéről is, az Árpád-királyok idejében, egyszer veszély fenyegette az ország függetlenségét, a nagyravágyó Comnen Manuel idejében, ki III. István korában a pártoskodó István és László herczegeket tette nagyravágyásának eszközeivé, s fegyveres erővel az országra erőszakolta előbb Lászlót, azután Istvánt; de a nemzet közérzülete erélyes ellenállásban tört ki, s elűzvén a külföld bérenczeit, III. Istvánt királyi székébe visszahelyezte, és igy^elháritotta az ország függetlenségét fenyegető veszélyt. Még Manuel növendéke III. Béla is, hiven a nemzet érzületének, épségben tartotta