Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

35. §. A MAGVAR ALKOTMÁNY JELLEMZÉSE 83 határozott kifcjlóse után nem volt különbség, amennyiben például a főpapok és főurak, bármily fényes külső állással s kitűnő politikai szerepléssel birtak is, nem voltak több joggal és nagyobb szabadággal, mint a köznemesek felruházva. Tévednek tehát azok, kik Magyarországnak 1848 előtti alkotmányát egyenesen és szorosan vett rendi alkotmánynak nevezik. Nem kevesebb, sőt sokkal nagyobb tévedés volna azt hűbéri szelleműnek nevezni egyedül azért, mivel abban egyes, a hűbéri eszmék beszivárgása alatt létrejött intézmények találtatnak, mert köz- ugy, mint magánjogunk általános fejlő, d é s e a hűbéri eszmék uralma alatt soha sem állott s a beszivárgott hűbéri eszmék által nemzeti jelleméből kiforgatva soha nem lett. Ennélfogva bátran és határozottan mondhatjuk: hogy alkotmányunk 1848 előtt sem szorosan vett rendi, annál kevésbbé hűbéri, hanem bár aristocratiai, de egyenesen sajátságos magyar nemzeti szellemű és jellemű alkotmány volt. III. Az 1848-diki törvények nem változtatták meg az ország uralkodási- és kormányalkatát, de az alkotmány több pontját lényegesen átalakították. Magyarország monarchiái alkattal bir jelenleg is; csakhogy a monerchiai alkat alkotmányos jelleme a képviseleti vagy parlamentaris kormányrendszer megalapítása által határozottabb kifejezését és sokkal tökéletesebb, illetőleg az egyedül megvalósítható biztositékát nyerte. Miután tehát az 1848-diki és ujabb törvényeink az uralkodásiés kormányalkatot lényegében meg nem változtatták, csak a kor igényeinek megfelelőleg módosították: az állam legfőbb vezénylete a királynak, mint a törvényhozó hatalom feje- és a kormány és közigazgatás legfőbb vezetőjének személyében pontosul össze. És ezért a királynak, mint az állam személyi egysége és legfőbb hatalma képviselőjének, személye szent és sérthetetlen ; felelőssége soha kérdésbe sem jöhet, minden egyes intézkedéseért és eljárásáért felelősséggel miniszterei tartozván; a törvény szentesítés, megkegyelmezés, kitüntetés, méltóságés hivatalosztogatás jogát, természetesen az illető miniszter ellenjegyzése mellett, szabadon gyakorolja és a hadi erő fővezére. De emellett az államügyek intézésében egy az összes nemzet kebeléből szabadon választott s annak érdekeit képviselő testület, vagyis az országgyűlés közremunkálására van utalva, még pedig ugy, hogy a törvényhozó hatalmat azzal mindenben megosztva, a kormányzatit pedig a nemzeti képviselőtestület többségéből maga mellé vett felelős minisztérium által tartozik gyakorolni akkép, hogy miután a király felelősségre nem fi*