Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

84 K. R. ELSŐ SZAK. MÁSODIK FEJEZET. vonható, minden egyes rendeletét és kormányzati intézkedéseit a felelősséggel tartozó miniszterek egyikének alá kell irni, illetőleg ellenjegyezni. — Azáltal tehát, hogy a képviselőtestületnek, illetőleg az országgyűlésnek a minisztérium minden egyes tagja eljárásáért felelős, s a miniszterek az országgyűlés által nemcsak kérdőre vonhatók, hanem vád alá helyezhetők, azáltal továbbá, hogy mindennemű, a közköltségekre megkívántató összegeknek megajánlási vagy megtagadási joga is az országgyűlést illeti, még pedig azzal a joggal kapcsolatban, hogy az évenkint megajánlott összegeknek a költségvetési törvény értelmében való felhasználását, illetőleg hovaforditását, részint az országgyűlésnek e tárgyban évenkint jelentést tenni tartozó állami számvevőszék, részint a miniszterek számadási kötelessége által, ellenőrizi, az országgyűlés, mely népképviselet által az egész nemzet kifolyása, nevezetes és határozott befolyást gyakorol az összes kormányzatra. A jogegyenlőség megállapításával és az ennek megfelelő népképviseletre fektetett alkotmány életbeléptetésével megszűnt a magyar alkotmány 1848 előtti aristokratiai, vagy mint közönségesen nevezni szokták, rendi, jelleme és ezzel együtt elenyészett a nemességnek, illetőleg a négy országos rendnek, mint ilyennek kiváltságos állása is. Ezóta ugy a polgári, mint a politikai jogok — a népképviselet alapján való követválasztás, a törvényhatósági és községi képviselők, illetőleg bizottsági tagoknak bizonyos, a törvényben megállapított kellékek melletti megválaszthatása által — minden magyarországi honpolgárra különbség nélkül ki vannak terjesztve, a szintén mindenkire nézve egyaránt kiterjedő közteherviselési kötelességgel együtt. 36. §. Folytatás. Magyarország, mint saját alkotmánynyal biró ország, önálló és független. IY. Magyarország, mint alkotmányos királyság önálló és független ország — a pragmatica sanctio által eszközölt kapcsolata daczára is az ő Felsége uralkodása alatt álló többi örökös tartományokkal. Mert valamint saját nemzeti souverain királyai alatt az ország független önállását a honalapitástól kezdve a mohácsi vészig sértetlenül fentartotta; valamint a mohácsi vész után is a pragmatica sanctio elfogadásáig a Habsburg-királyoknak az ország független önállására irányzott törekvéseit nemzetünk meghiúsította s megakadályozá az ausztriai örökös tartományokkal nem egyszer megkiserlett összeolvasztását: ugy azon kapcsolat, mely a pragmatica sanctio értelmében az uralkodó személye által Magyarországot s hozzá tartozó részeit a lajthántuli örökös tartományokhoz fűzi, nem semmisítette meg Magyarország alkotmányos önállását, függetlenségét; mert