Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

ff2 E. R. ELSŐ SZAK. MÁSODIK FEJEZET. részint és leginkább a pragmatica sanctió által az ő Felsége uralkodása alatt álló többi örökös tartományokkal létrejött kapcsolat szükségessé tették az állami hatalomnak Magyarország alkotmánya és önállásának megfelelő gyakorlási módját, ugy a törvényhozás, mint a kormányzat körében azon világos alaptörvények által meghatározni, melyeket fentebb (a 29. §. I.) felhoztam és a melyek semmi kétséget nem hagynak fenn az iránt, hogy Magyarországon, államunknak a szó tulajdonképeni értelmében alkotmányos monarchiái jellegénél fogva, valamint absolut királyi hatalomról, ugy monarchico-aristocratikus alkatról sem lehetett szó. II. Magyarország tehát alkotmányos királyság levén, a főhatalom gyakorlására, a közügyek vezetésére befolyt a nemzet is. De jóllehet a nemzet nevezete alatt közjogi értelemben (Hk. II. R. 4. cz.) a nemességet értették; jóllehet az országgyűléseken is csak a nemesség jelenhetett meg, s az ország ügyeinek vezetése és kezelésére is kizárólag nemesek voltak hivatva ; jóllehet törvényeink különösen a nemesség jogait határozzák meg és biztosítják — és ennek megfelelőleg 1848 előtti alkotmányunknak részben aristocratiai jelleme tagadhatatlan : mindazonáltal az rendi alkotmánynak szorosabb értelmében — mint azt némely jogászok értelmezik — nem nevezhető. Mert habár tagadni nem lehet, hogy a magyar alkotmány történeti fejlődése az 1608. k. u. 1. t.-cz. által meghatározott négy országos rend rendszeréhez vezetett: de ez az országgyűlésen kivül négy egymástól közjogilag különböző rendet nem alkotott; mert a négy rend tulajdonkép a nemzetet jelentette és az országgyűlésen is a négy rend nem külön saját érdekeit és jogait, hanem, mint a törvények szavai mondják, az ország összes testét és népességét, azoknak jogait és érdekeit is képviselte s a haza minden lakosainak nevében tanácskozott és hozott határozatokat; — aminthogy az arany bullától kezdve törvényeink a nemesség jogain kivül a többi honlakosok jogait és szabadságát is tárgyazzák. Különben nálunk a nemesi osztály a nem nemésitől ugy, mint Európa más államaiban, elkülönitve soha sem volt; jogunkban az úgynevezett vértisztaság egyenjogú születés, balkézre kötött házasság és más efféle tulcsigázott eszmék, melyek a németek és francziák közjogában ugy szólván a jelen századig nevezetes szerepet játszottak, egészen ismeretlenek valának. S maga a nemesség is hazafiúi érdemek és erények jutalma levén: megszerzésének utja nyitva állott a hon bármely sorsú és állapotú lakosaira nézve is. És azok, kik ennek folytán, hazafiúi érdemeik jutalmául nemességet nyertek, a született nemesekkel teljesen egyenjoguakká lettek, mert a nemesi szabadságra nézve a nemesek közt, a négy országos rendnek