Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

31. §. MAGYARORSZÁGI ALAPTÖRVÉNYEK. 67 1848-diki törvényhozás az államháztartás egész rendszerére kiterjesztette: az 1848: 3. t. -cz. 37. §-ában megállapítván, hogy ezentúl évenkint részletes költségvetés, azaz az ország jövedelmei és szükségleteinek kimutatása a végből terjesztessék az országgyűlés elé, hogy az mind a szükségletet, mind e végre a fedezetet törvény által megállapítsa. A minisztérium továbbá az általa kezelt jövedelmekről szintén évenkint az országgyűlésnek számolni tartozik. (1848: 4. t. -cz. 6. §-a és az ezt módosító 1867: 10. t. -cz. ) A bi r ó i ha t a 1 o m n a k, mely legfőbb hatalmánál fogva a királyt illeti és illette a királyság felállítása óta, Yerbőczi tanúsága szerint is (Hk. II. R. 3. sz. ). minden időn át, a törvények értelmében való gyakorlására nézve már fentebb felhoztuk az 1791: 12. t. -czikket, mely míg a végrehajtó hatalmat egyáltalában a törvények értelmében rendeli gyakorolni, a birói hatalom gyakorlatára nézve még különösen is megkivánja, hogy a bíróságok rendjét a törvény állapítsa meg, melyet a király önkén yüleg meg nem változtathat, tiltja a b i r ó s á g o k t ö rv é n y e s ítéletei végrehajtásának bárki részéről való megakadályozását s nem engedi, hogy azokat akár a király, akár más politikai hatóság felülvizsgálata alá vonhassa. Ezen alapelveket korszerüleg kiegészíti az 1869: 4. t. -cz., mely a birói hatalom gyakorlatát részletesen szabályozza és 2]. §-ban megállapítja, hogy »a törvényben meghatározott bi lóságokat megszüntetni, vagy azokon kivül más bíróságokat bármi szín és c z i m alatt felállítani s a bíróságoknak a törvényben megállapított illetőségén vagy kerületén, úgyszintén a bírák számán a törvényhozás utján kivül változtatni nem s z a b a d. « 31. §. Folytatás. Az örökösödést, annak rendjét és feltételeit megállapító s a koronázás idejét és a trónlemondást szabályozó alaptörvények. II. Valamint minden alkotmányban, ugy hazánk alkotmányában és alaptörvényei között is nevezetes helyet foglalnak el azok a törvények, melyek a főhatalom képviselőjének az államban jogát a főhatalom gyakorlására és a módot, melyek által a főhatalom birtoka megszereztetik, meghatározzák. Magyarországon a főhatalom gyakorlására a jogot majdnem hét, illetőleg, ha a vezéri kort is figyelembe veszszük, nyolczszáz éven át a