Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

68 E. R. ELSŐ SZAK. MÁSODIK FEJEZET. nemzetnek soha kétségbe nem vont választása adta meg; még pedig az Árpádok idejében korlátolva e család fmtódainak a vérszerződés által megállapított örökösödése által. Az Árpádház férfiutódainak kihalása után nemzetünk a reá visszaszállott szabad választási jogot részint a továbbra is irányadónak ismert ősszerződés értelmében gyakorolta, legalább egy ideig, miután az Anjou-ház fmtódainak is a nemzet választása által korlátolt örökösödését kimondotta; részint, az Anjouk kihalása után, tökéletesen szabadon, azaz minden korlátozásoktól menten, egész a mohácsi vész után trónra emelt s a Habsburgcsaládból választott I. Ferdinánd koráig, kinek családjában a fiág örökösödési joga (habár indirecte is az 1547 : 5. t.-cz által), minden közelebbi meghatározása nélkül azonban az örökösödés rendjének, megállapíttatván : egész 1687-ig ismét a választással vegyes örökösödés volt irányadó elv a főhatalom gyakorolhatásának megszerzésére nézve. Csak 1687-ben mondott le a nemzet először szabad választási jogáról, a Habsburg-család kijelöltfiágainak javára; megállapíttatván ekkor a kijelölt fiágaknak az elsőszülöttség rendje szerinti örökösödése, a nemzet minden választási cselekvénye nélkül ugyan, de az örökösökre rótt bizonyos feltételek megtartásának kötelessége mellett. 1. A fiági elsőszülöttségi örökösödést és annak rendjét megállapította: az 1687:2. és 3. t.-cz., melyek szerint az elsőszülöttségi rendje szerinti örökösödés megillette az akkori király I. Józseftől (austriai fiág) leszármazó fiutódokat éo ezek kihalása után még (a 3. t.-cz. szerint) a József testvére s akkori spanyol király, Károlynak (spanyol fiág) fiutódait is akkép, hogy csak a két fiág kihalása után legyen helye ismét a nemzet »ősi és régi jóváhagyott szokásának« a királyválasztásra nézve. Megállapíttatott azonban ugyanekkor az elsőszülöttségi fiági örökösödést tartalmazó mind a két törvényczikkben az örökösödés elfogadásának feltétele is az által, hogy mindegyik örökös trónralépése alkalmával kir. hitlevelet kiadni, arra esküt tenni s magát országgyülésileg Magyarország határain belől megkoronáztatni köteles. A fiág ezen 1687. megállapított örökösödési jogát nem soká élvezhette, mert már I. József és ennek fiutódok nélkül történt kiinultával, I. Károlyban, kinek szintén nem maradtak fiutódai, kihalt, Azonban már Károly alatt jó előre ki lett terjesztve, a fiág kihalásának bekövetkezése esetére, a Habsburg-ház kijelölt leány ágaira is az örökösödés. Az 1723 : 1. és 2. t.-cz. vagy az úgynevezett pragmatica sanctió az, mely a fiág megszakadásának esetérc az örökösödési jogot a III. Károly, I. József és I. Lipóttól 1 e s z á r m a z ó n ő á g a k r a i s, az elsőszülöttség