Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

66 E. R. ELSŐ SZAK. MÁSODIK FEJEZET. 1848: 4 t. -ez., 5. és 6. §-aiban ő Felségének az országgyűlés irAnti jogait még részletesebben körülírván, rendeli, hogy »ő Felségének joga van az országgyűlés évi üléseit prorogálni (elhalasztani), berekeszteni, sőt az országgyűlést a három év eltelte előtt is (amely időre t. i. e törvény 3. és 4. §§-ai értelmében a képviselők megbizatása tart) feloszlatni és ekkor uj képviselőválasztást rendelni; de ez utóbbi esetben az ujabb országgyűlés össze hívásáról a képen rendelkezendik, hogy ez az előbbinek feloszlatásától számítandó három hónap alatt össze ü 1 j ö n. « (5. §. ) »Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak és a következő évi költségvetésnek a minisztérium általleendő előterjesztése s az ezek iránti határozatnak meghozatala előtt be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés fel nem oszlathatik. « (6. §. ). Ez utóbbi pontot az 1867: 10. t. -cz. azon okból, »minthogy az évi költségvetésnek országgyülésileg történendő megállapítása mindig csak egy évre terjed, s ujabb megállapítás s megajánlás nélkül adót kivetni s behajtani nem lehet«, akkép módosítja, hogy »o 1 y esetben, midőn ő Felsége az országgyűlést bármi okból előbb feloszlatja, vagy annak ülését előbb elnapoljavagy berekeszti, mint a befejezett számadások beadása és a jövő évi költségvetésnek előterjesztése a minisztérium által teljesíttetett s az országgyűlésen e tárgyak iránt határozat hozatott volna: az országgyűlés még azon év folytán, és pedig oly időben össze h ivandó, hogy mind a befejezett számadások, mind a jövő évi költségvetés az évnek végéig országgyülésileg tárgyalt a thassanak. « Az 1791: 19. t. -cz alkotmányunk egy fontos alapelvének ad határozott törvényben kifejezést, midőn a kir. hatalomnak a múltban többször előfordult visszaélései ellenében akarván biztosítani az országot, rendeli, hogy a király Magyarországot és hozzá tartozó részeit az országgyűlés beleegyezése nélkül semminemű és bármily czimen, még önkénytes megajánlás czimén sem igényelhető s ubsi din mo lika 1 (rendkívüli adóztatás) nem terhelheti és hogy a hadiadó mennyiségének meghatározása, valamint egyik országgyűléstől a másikig megajánlási joga egyedül a törvényhozást illeti meg. Ezen fontos, az 1827: 3. t. -cz által is érvényesnek elismert alaptörvényben foglalt elvet az