Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

54 E. R. ELSŐ SZAK. MÁSODIK FEJEZET. 29. §. A vérszerződés, mint a magyar alkotmány alapja. A magyar alkotmánynak alapját és kiindulási pontját az Ösvagy vérszerződés képezi, melylyel az uj hon keresésére vállalkozott ősök valamint a szabad magyar hazának, ugy a magyar alkotmánynak is azt a szilárd talpkövét rakták le. melyen az egy ezredév viszontagságai közt fejlődve és módosulva bár, de még most is mint ingatlan alapkövén áll. Az ősszerződés, mint irott törvény nem maradt reánk és bizonyos, vagy legalább nagyon valószínű, hogy a honalapításra szerződött ősök nem foglalták eredetileg irásba azt, miután erre az akkori viszonyok közt nem igen volt lehetőség, annál kevésbbé pedig szükségesség, mert a szerződő ősöknek vérökkel pecsételt esküje, melynek megszegői ugy a szerződők, mint utódaik közül vérbüntetéssel sújtattak, sokkal nagyobb biztosíték volt az ekkép véresküvel mintegy a nemzet szivébe s utódokról utódokra átszállott emlékezetébe vésett ősszerződés fenmaradására nézve, mintha annak biztosítását az akkor még legnagyobbrészt Írástudatlan népnél csekély jelentőséggel biró s a folytonos harczi viszontagságokban az enyészettől különben is meg nem menthető bármily erős pergamentre bizták volna. Béla király névtelen jegyzőjének ránk maradt chronicája és az ezzel megegyező csiki székely chronica az egyedüli források, melyekből az ősszerződés tartalmáról értesülünk; ennélfogva, miután nem ismerjük az ősszerződésnek eredeti hiteles, vagy akár a későbbi törvényhozás által törvénybe foglalt és ekkép hitelesített vagy hitelesnek elismert szövegét; miután tehát alakjára nézve, melyben ránk maradt, hitelessége egy magánirónak vagy Íróknak t. i. az illető chronicásoknak hitelességén alapul: bizonyos, hogy tökéletesen igazuk van azoknak, kik állítják, és pedig jogosan, hogy nem lehet az ősszerződést alaptörvénynek tekinteni. És habár ezen alaki, mint szorosan vett jogi kellék, hiányánál fogva az ősszerződést mi sem számíthatjuk az alaptörvények közé, melyeknek egyik fő kellékök épen az, hogy a törvényhozás által, tehát köztekintély mellett megállapított, tüzetesen meghatározott és irásba foglalt tartalmok törvényként kihirdetve legyen ; mindazonáltal annak a honalapítással egykorú eredetéről és valódiságáról semmi kétségünk nem lehet, sőt azt, mint a magyar alkotmány alapját és kiindulási pontját, jogtörténeti szempontból az alaptörvényekkel egyenlő fontosságúnak és olyannak kell tekintenünk, melynek hazánk fenmaradását és az általa nyújtott alapon egy szabad nemzethez illő alkotmány kifejlődését köszönhetjük.