Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

27. §. ALKOTMÁNYUNK VISZONTAGSÁGAI A HABSBÜRG-KIR. ALATT. 51 diki országgyűlés nemcsak teljesen helyreállította, hanem míg egyrészről ujabb sarkalatos törvények által azoknak tartós szilárdságot akart szerezni, másrészről — a XVIII. század philosophiai szellemének, valamint a franczia forradalom által terjesztett eszmék hatása alatt, melyeknek egész Európa újjáébredését köszönheti — közjogi s ezáltal társadalmi intézményeinkben eszközlendő korszerű reformoknak égető szükségét belátva, azoknak eszközlését kimondta. De a franczia háborúk, majd azok lezajlása után I. Ferencznek 1825-ig folytatott önkényü uralkodása minden alkotmányos uton behozandó ezélszerü újításoknak gátul szolgáltak. Az 1825-ki országgyűléssel, melyen az uralkodó ismét az alkotmány útjára térve, a nemzet jogait és szabadságait újólag biztosítva megerősítette (az 1827: 3. 4. 5. t.-cz.) újból és hevesebben megindult reformmozgalmakat eleinte a nemesség egy részének csokönössége, majd ezen akadály leküzdése után leginkább és egyedül az udvar politikája akadályozta ugy, hogy a nemzet s illetőleg a nemesség buzgó törekvése és akarata daczára is, alig létesülhetett egy pár csekélyebb jelentőségű reform; mígnem 1848-ban az akkori európai események behatása alatt sikerült a 48-diki pozsonyi országgyűlésnek, az ország uralkodási és kormányalkatának változatlan megtartása mellett az ősi alkotmány több pontját lényegésen, de korszerüleg átalakító intézkedéseket megtenni. így a parlamentaris kormányrendszernek, egy független és a népképviselet alapján egybehívott országgyűlésnek felelős minisztérium felállítása által, megalapítását, a politikai és polgári jogoknak a haza minden rendű és rangú lakosaira való kiterjesztését, az e jogoknak megfelelő s mindenkire egyaránt kiterjedő honpolgári kötelességek megállapításával; a törvényesen bevett vallásfelekezetek tökéletes egyenjogúságát, a szólás- és sajtó-, valamint a tanszabadságnak biztosítását; Erdélynek Magyarországgal való isméti egyesítését stb. az 1848-dik törvények mondták ki. Az alkotmány teljes betetőzését s az 1848-diki törvények egyes, csak elvileg kimondott intézkedéseinek részletesebb meghatározását azonban a közbejött események rohama s a husz évig tartott önkényü uralkodás szomorú korszaka akadályozták meg. Az 1860. okt. 20-án kiadott diplomával sem lépett még a kormány egészen az alkotmányosság terére; sőt az alkotmán teljes viszszaállítását sürgető 1861-diki országgyűlést csakhamar feloszlatván, az 1861. febr. pátenssel kezdődött s öt évig tartó provisorium alatt oda törekedett, hogy Magyarországot egy közös birodalmi tanácsba való belépésre birja. Végre is, a kormány annyi sikertelen kísérleteinek meghiúsulta után, az 1865. decz. 10-dikére egybehívott országgyűlésnek jutott feladatul az alkotmány helyreállítását kivívni. Es ezóta ujbó 4*