Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)
Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege
52 E. R. ELSŐ SZAK. MÁSODIK FEJEZET. megindulhatott ugyan az 1848-diki törvényeket kiegészítő s részben a változott viszonyokhoz képest módosító működése a törvényhozásnak ; de még igen sok égető reform mielőbbi helyes és czélszerű megoldásra vár. MÁSODIK FEJEZET. Magyarországnak az alaptörvények állal meghatározott államalkata s alkotmányának ebből folyó jelleme. 28. §. Az alaptörvényekről általában. Sarkalatos vagy alaptörvényeknek az alkotmány legfőbb elveit és lényeges intézményeit, szóval az állami alapszervezetet írott törvény alakjában tüzetesen megállapító oly jogszabályokat nevezünk, melyeken az állam egész szervezete és alkotmányos rendszere, mintegy alapjain nyugszik. Az ily törvényeket tehát az állami alkotmány alapelveit magában foglaló tartalmuknál fogva nevezzük, másféle tartalommal bíró törvényekkel szemben alaptörvényeknek. Valamely állam alkotmányának jogszerű keletkezésére és érvényére nézve az alkotmánynak írásba való foglalása nem kívántatik ugyan mulhatlanul meg, mert az alkotmány (államjog) is, mint minden egyéb jog, lehet írott vagy nem írott, és mert az írott törvény alakjába nem foglalt alkotmány is — főleg kedvező körülmények mellett — századokon át fenmaradhat, s ép ugy, mint az irott alkotmány, kötelező erővel bírhat; mindazonáltal annak biztosítása az irott jogi alakot, vagyis az alkotmány főbb elveinek tüzetesen megállapított tartalommal bíró törvényekbe való foglalását okvetlenül megkívánja. És ujabban, mióta Európának alkotmányos öntudatra ébredt nemzetei az absolut uralmi alkatot majdnem mindenütt alkotmányos formákkal cserélték fel, nincs is alkotmányos állam Európában, melynek bár szokás utján kifejlődött, s századokon át Íratlanul fentartott alkotmánya lényeges .pontjaira nézve — előbb-útóbb — a minden kétséget kizáró irott és határozott tartalommal biró törvény alakjába foglalva nem volna. Igaz ugyan, hogy czélszerű intézmények nélkül magokban véve az irott törvények s nevezetesen az alaptörvények sem nyújthatnak teljes biztosítékot; de azért kétségbe még sem vonható, hogy az oly államnak alkotmánya, hol az uralkodási és kormányalkatot, az uralkodói jogkört és az állampolgárok politikai jogait és szabadságait határozott és világos törvények irják körül s szabják meg, sokkal jobban van biztosítva, mint abban az államban, hol az említettek körül határozottan intézkedő törvények nem léteznek.
