Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

50 E. K. ELSŐ SZAK. ELSŐ FEJEZET. gyar kir. helytartó tanács felállítása, valamint a hétszemélyes, kir. és kerüleli táblák szervezése által közigazgatási és törvénykezési tekintetben nevezetes változások tétettek, de a melyek, különösen a közigazgatást illetőleg, üdvösöknek később épen nem bizonyultak. — Horvátországnak legnagyobb része, a még I. Lipót alatt kötött karloviczi, valamint ujabb békekötések értelmében is, végleg a török uralom alá jutott; az abból még a magyar király uralma alatt megmaradt csekély terület ép ugy, mint Slavoniának jó része kato n ai végvidékké alakíttatván, mint ilyen III. Károly és Mária Terézia idejében újraszervezést nyert. Slavonia polgári területére ezután a már (magyar uralom alatt) nem létező Horvátország neve ráragasztatván, a Mária Terézia törvényellenes utasítása értelmében a horvátországi bán hatósága alá rendelt és e tájt a török uralom alól visszakerült Szerém, Verőcze és Pozsega megyékre pedig — Valkó megyét a katonai végvidék felállítása kedvéért feldarabolták — Slavonia nevezete csúszott át. Mária Terézia ugyan a nemesség sarkalatos jogait ujolag biztosította (1741. 8.) s alatta az 1741-diki országgyűlésen a nádornak, mint kir. helytartónak alkátmányos jogáról, magyar ügyeknek magyarok általi tárgyaltatásáról, a m. kir. kancellária és pénzügyi kamara önállóságáról több nevezetes, jólehet papíron maradt törvények hozattak is, s a jobbágyság sorsán, az urbérnek bár közigazgatás utjáni szabályozása által, könnyítve lett, de a nemzetnek, szabadsága és alkotmányos jogai fejlesztésére nézve, az ő uralkodásához kötött reményei távolról sem teljesültek. Mert habár nyíltan nem tört is az ország alkotmánya ellen, mindamellett az iránt csak kevés tiszteletet tanúsított; hosszas uralkodása alatt alig háromszor tartott országgyűlést s uralkodása végéveiben a törvények határozott rendelete ellenére a nádori széket éveken át betöltetlenül hagyta és minden törekvése oda ment ki, hogy lassankint és szép szerével Magyarországnak az ausztriai tartományokkal való kapcsolatát reálunióvá változtassa át. — II. József az alkotmány és a törvényes formák teljes mellőzésével gyökeresen átalakító reformokat hozott be, melyek habár részben tiszta szándékból eredtek is, megszilárdulhatásuk esetébe : a két ország teljes uniójával Magyarország alkotmánya és önállásának is teljes megsemmisítését eredményezték volna. De épen a modor, melyben reformjait keresztül vinni akarta, volt olyan, mely a Mária Terézia uralkodása alatt mintegy álomba szenderült nemzetet fölébresztette, s József kénytelen volt intézkedéseit önön kezével semmisíteni meg. A II. Józef által megzavart alkotmányos állapotokat az 1790/1-