Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

27. §. ALKOTM. VISZONTAGSÁGAI A HABSBURG-KIRÁLYOK ALATT. 49 Valko magyar megyék a törökök által elfoglaltatván, ezáltal, habár a nevezett megyék visszakerültek is a magyar uralom alá, alkalom lön szolgáltatva a kapcsolt részek viszonyaiban később létrehozott nevezetes változásokra. I. Lipót alkotmányellenes uralkodásával veszik kezdetöket azon még nevezetesebb és ujabb változások közjogi viszonyainkban, melyek főleg az utódjai alatt hozott törvényekben foglaltatnak. Lipót uralkodását különben alkotmányellenes tettein s az alkotmánynak alatta (1673—1681-ig) történt felfüggesztésén kivül Budának a törököktől való visszavétele s az ennek dijában általa mintegy a nemzetre erőszákolt elsőszülöttségi fiági örökösödésnek az 1687. 2. és 3. t.-czikkben mgállapítása és Erdélynek oly módon birtokbavétele teszi nevezetessé, mely szerint az ismét a magyar király hatalma alá került ugyan, de Magyarországtól mind törvényhozási, mind közigazgatási és törvénykezési tekintetben, és igy ezután is teljesen elkülönítve lett. Az örökösödés megállapítása után, daczára, hogy ugyanakkor az ország önállása és alkotmánya is biztosíttatott, minden intézkedései- és törvényellenes tetteiben Magyarországnak az örökös tartományokkal való egygyé olvasztásán törekedvén, alkalmat szolgáltatott a Rákóczy-féle mozgalomra, a mely csakis utódja I. József alatt, s illetőleg már annak is halála után 1711. a szatmári békében ért véget. III. Károlynak, ki a szatmári békét megerősítette, uralkodásával a már előtte megindult átalakulásokat még nagyobb mérvben folytató, de békésebb fejlődés lép életbe. Mindjárt az alatta tartott első országgyűlésen a honvédelem eddigi rendszerében az állandó katon a s á g honosítása által czélszerü változás történt, még pedig akkép, hogy a nemességre ezáltal az eddigi tehernél azon sokkal kisebb mérvű kötelezettség hárult csupán, hogy a nemesi fölkelés a honvédelemnek rendkívüli eszközeként fenhagyatott. Nagy hiba volt, hogy az igy behozott állandó katonaságra nézve az országgyűlés a hadi adó megajánl ási jogán kivül, magának semminemű befolyást, legalább ekkor fen nem tartott. Az 1722/3-ki országgyűlés (1. es 2. t.-cz.) a Habsburgház férfiágának megszakadása esetére a magyar királyi széken való ö r ökösödési jogot a leányágra is, az elsőszülöttség vegyes vonalú rendje szerint, kiterjesztvén, egyszersmind Magyarországot, függetlensége és törvényes önállásának határozott fentartása és biztosítása mellett, az uralkodó ház örökös tartományaival a közös uralkodó alatti elválaszthatlan személyes kapcsolatba hozta, a két ország abból folyó védelmének közös kötelezettsége mellett. Ugyancsak III. Károly alatt az 1723. és 1729-diki országgyűléseken a maKORBULY : ÁLLAMJOG. 4