Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

46 Í2. R. ELSŐ SZAK. ELSŐ FEJEZET. sitése, a kir. tetszvényjog alapítása, gyakori távollétében az országgyűléseken az írásbeli előterjesztések és felírások meghonosítása. — Albert nem annyira házassága, mint inkább a nemzet szabad választása által jutván trónra, híres és ünnepélyes szerződés alakjában kiadott 1439-ki végzeményében, mely ugy látszik, hogy a már ekkor igen hatalmassá vált főurak müve volt csupán, biztosítja az ország jogait, a nádorválasztást a király egyetértésévél ismét (mint 1291.) az országgyűlés jogának nyilvánítja »az ország régi szokásaikoz képest«, a hivatalkepességet pedig csak honfiakra szorítja. — I. Ulászló, kinek megválasztásában, ép ugy mint később Mátyáséban, a tökéletesen szabad választás jut diadalra, fölavatási hitlevelében szintén biztosítja az ország jogait és megerősíti az aranybullát, de az országos rendek beleegyezéséből, ellenállási záradékának kivételével. Az alatta 1444. tartott országgyűlésen a korona-javak elidegenithetlenségére vonatkozó régi törvények megujíttatnak, s intézkedések tétetnek az egymástól megkülönböztetett országos és kir. jövedelmek iránt, az előbbiek a honvédelemre rendeltetvén. Alig néhány hétre ez országgyűlés után a várnai csatában Ulászló hősies halállal kimúlván , 1445. egy országos tanács, majd ezzel együtt Hunyadi János bizatott meg az ország kormányzatával, mignem 1453. V. László személyesen vette át az uralkodást, ki alatt, miután udvara a féktelenkedés és közerkölcstelenség központjává lett, a törvények iránti tisztelettel együtt a királyi tekintély is lesülyedt. A nemzet szabad akaratából trónra emelt Mátyás nagy erélylyel, s miután a mellé rendelt tanácsot csak birói ügyekre szorította, önállóan kezdte meg uralkodását; és valamint a főurak veszélyes hatalmát megtörni s az ország anyagi ugy, mint szellemi beljólétét előmozdítani törekedett, annak külfénye és hatalma emelése végett is mindent megtett. De míg egyrészről a haza épségét erős karokkal védelmezte s az alkotmány fejlődésére is sokat tett, mert majdnem minden évben tartott országgyűléseket, honvédelem, pénzügy, igazságszolgáltatás tekintetében nevezetes újításokat létesített, a korona visszaszerzése után annak őrzésére az országgyűlés beleegyezésével választott koronaőröket tett, a nádor jogait kiszélesítette s a korona kegyúri jogait is erélyesen fentartá ; másrészről önkényszerü, sőt gyakran törvényellenes eljárása által sok keserű panaszra, s a főurakkal szemben nagyonis erélyes uralkodása által azon visszahatásra szolgáltatott alkalmat, mely halála után TI. Ulászló elválasztásában, s ezzel a hatalmaskodó főurak ama túlsúlyában nyilvánult, mely nemsokára a mohácsi vészre vezetett. II. Ulászló erélytelensége mellett a hatalmaskodó nagyok ga-