Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

2 5. §. ALKOTMÁNYUNK AZ ÁRPÁD-KIRÁLYOK KORÁBAN. 43 tagjai szabadsága és jogának tiszteletben tartása mellett — rendezése ; a várszerkezetnek, melyből a későbbi megyei institutió kifejlődött s mely már főbb vonásaiban talán a ve/érek korában fenlétezett, részben biráskodási és közigazgatási, de főleg és különösen katonai czélokra való megalapítása akkép; hogy mig annak egyik osztálya — a várjobbágyok — fegyverrel szolgál, a másik a földműveléssel foglalkozzék ; a városi életnek a régi római gyarmatok helyén ujjáébresztése, részint uj városoknak, a kereskedelem és ipar leendő gyülhelyeiként alapítása, az azokban és általában letelepülő idegeneknek rendkívüli kedvezményekben részesítése stb. A sz. István által összhangzásban a nemzet szokásaival alapított intézmények oltalmában, utódjai alatt, alkotmányunk jó ideig dúsan virágzott és fejlődött, s a megszilárdult királyi hatalom folyvást a nemzet alkotmányos befolyása által korlátoltatott, mert nem szenved kétséget, hogy I. Endrétől kezdve az Árpád-királyok korában folyvást tartattak és pedig a nemzet közrészvételével országgyűlések. Mellőzve a mindjárt István halála után kitört zavarokat, melyekben Péter a külföldi, Aba Sámuel a nemzeti elemet képviselte, végre is a vérszerződés 1-ső pontjának értelmében, — melynek határozatlansága, miután csak az Árpád-ház férfi ivadékait minden közelebbi meghatározás nélkül jelöli ki az uralkodásra, később is sok zavarokra adott alkalmat —, I. Endre jutott a trónra, ki a német birodalmat az ország függetlenségének elismerésére kényszerítette ugyan, de az ország harmadrészének testvére számára átengedése által példáját adta a később oly károsnak mutatkozott területi feldarabolásnak. Vele az Arpád-királyok szakadatlan sora következik, kik közöl mindjárt I. Béla, rövid uralkodása alatt is, bölcs intézkedéseiről, I. Geyza az ország függetlenségének a római curiával szemben erélyes fentartásáről nevezetesek. Sz. László és Kálmán a fenlevő intézményeket törvényhozói bölcseséggel továbbfejlesztők, az ország területét Horvát-, Dalmát- és Bosznyákország megszerzése által messze kiterjesztvén, vitézségük ugy, mint a nemzet -alkotmányos jogainak tiszteletben tartása által a történelemben és a nemzet szivében maradandó emléket hagytak hátra. — Kálmán halála után a főurak túlsúlyával s egyes királyainknak törvény- és alkotmánysértéseivel veszi kezdetét sz. István bölcsen megalapított, de fájdalom, tiszteletben nem tartott intézményeinek, s ezzel az ország- és alkotmányának azon hanyatlása, melyet megakadályozni II. Endre aranybullájának lett volna föladata. És habár II. Geyza, majd az ő testvérei által fia III. István idejében támasztott viszályok megszűnte után, III. Béla az ország sebeinek orvoslására mindent megtettek is, s különösen ez utóbbi a kor kivá-