Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

438 ÖTÖDIK SZAKASZ. NEGYEDIK FEJEZET. tényekre nézve a későbbi megtorlás joga. A közgyűlési jegyzőkönyvek biteles másolatai a belügyminiszterhez a hitelesítéstől számítva 3o nap alatt, egyes jegyzőkönyvek pedig egyik vagy másik miniszter kívánatára rögtön felterjesztendők. Az 1872: 36. t.-cz. 67. §-a szerint a fővárosi törvényhatóságban a bizottság a közgyűlés határozatainak előkészítésére, a közgyűlés elé tartozó ügyek ágazatai szerint több állandó szakbizottságot alakít, sőt egyes ügyekre külön bizottságokat is küldhet ki. E bizottságok elé a szabályrendeletben meghatározott, vagy a közgyűlés, illetőleg a tanács által hozzájok utasított ügyek tartoznak. Hatáskörük azonban csak véleményadásra terjed ki, melyet jelentésbe foglalva, a tanácshoz küldenek, mely azt saját véleménye kíséretében a közgyűlés elé terjeszti. 165. §. A közigazgatási bizottság. A közigazgatás összes ágában az összhangzó működés elérése czéljából, továbbá a fegyelmi és felebbezési hatóság gyanánt az 1876 : 6. t.-cz. által »közigazgatási bizottság« név alatt egy új közeg illesztetett a törvényhatósági bizottság mellé. Közigazgatási bizottság minden törvényhatóság kebelében szerveztetik. Ha azonban egy főispán alatt több törvényhatóság áll, ugyanazon kormányközegek tagok lehetnek minden törvényhatóság bizottságában. A közigazgatási bizottság tagjai részben az államkormány, részben a törvényhatóság képviselői. Az elsők a főispán, a kir. adófelügyelő, az állam építészeti hivatalnak a törvényhatóságban levő első hivatalnoka, a tanfelügyelő, a kir. ügyész, a posta és távirdakerület igazgatója; — a fővárosban ezeken kivül a fővárosi államrendőrség főkapitánya. Ezen államközegeket névszerint az illető szakminiszter rendeli ki, illetőleg jelöli meg; ugyancsak a szakminiszter állapítja meg azt is, hogy oly törvényhatóságokban, a melyekben posta- és távirdaigazgatóság nem székel, az igazgatót akadályoztatása esetében ki helyettesítse. A törvényhatóságot képviseli az alispán, illetőleg a polgármester, a főjegyző; a fővárosban e helyett az első polgármester, a tiszti ügyész, az árvaszék elnöke, illetőleg a hol külön elnök nincsen, a közgyűlés által kijelölendő árvaszéki tag; a fővárosban még a másod alpolgármester és ezeken kivül a közgyűlés által választandó 10 tag, kik oly közgyűlésen, melynek tárgyai közé ezen választás is felvétetett, viszonylagos többséggel kijelölés nélkül 2 évre választatnak. Ezen 10 tag közé állami hivatalnok, törvényhatósági tisztviselő és községi előljáró, ha-