Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

165. B. A KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁG. o 439 bár tagja is a törvényhatóságnak, meg nem választható. A 10 választott tag fele minden év végével kilép. Az első év végén a kilépés felett sorshúzás határoz; azontúl kilépnek mindig azok. kik az előző évben benmaradtak. Az igy kilépett tag újra megválasztható. A bizottság elnöke a főispán, a fővárosban a főpolgármester, akadályoztatása esetében az alispán, illetőleg a polgármester, jegyzője a törvényhatóság főjegyzője, ki magát akadályoztatása esetében a törvényhatóság valamelyik aljegyzője által helyettesíttetheti s az aljegyzőket maga mellé segédül venni különben is jogosítva van; az aljegyzők azonban soha sem birnak szavazattal. Az irodai teendők ellátása iránt ugy a törvényhatósági, mint a kormányközegek mellett levő irodai személyzet belevonásával a kormány rendeleti uton intézkedik. A bizottságnak hivatalnok és tisztviselő tagjai a szakukhoz tartozó ügyekben mint előadók működnek. A törvényhatósági közigazgatás körébe tartozó ügyekben előadó rendszerint az alispán, illetőleg polgármester, de midőn neki az elnöki teendőket kell teljesítenie, vagy bármely más okból akadályozva van — a főjegyző; ez esetben a jegyzökönyvet a főjegyző által segédül vett aljegyző vezeti. Oly törvényhatóságokban, a melyekben a közigazgatási ügyek a jegyzők, vagy a városokat illetőleg a tanácsnokok között szak szerint felosztva vannak, az alispán, illetőleg a polgármester az egyes ügyek előadása végett a szakok előadóit a bizottság üléseibe berendelheti, ezen berendelt szakelőadók azonban szavazattal nem birnak. A bizottság ülései mindig azon törvényhatóság székhelyén tartatnak, a melynek ügyei tárgyalás alatt állanak s ez esetben azon kormányközegek, a melyek tagjai, oda mennek át. Addig, mig a kisebb városi törvényhatóságokra nézve a törvényhozás másképen intézkedik, a megyei vagy kerületi, vagy széki vagy vidéki törvényhatóság székhelyét nem képező városok közigazgatási bizottsága azon megye, vagy szék. vagy kerület, vagy vidék székhelyén jön össze, a melynek területén a város fekszik • kivételt képeznek az oly törvényhatósági joggal felruházott városok, a melyekben a megye, szék stb. székhelye nincsen ugyan, de a melyek a legutóbbi népszámlálás szerint 18.000-nél több lakossal birnak; ezekben a közigazgatási bizottság üléseit helyben tartja. A bizottság ülései nyilvánosak; de fegyelmi választmányának üléséből az elnök a tanácskozás és határozathozatal idejére a hallgatóságot eltávolíthatja. A bizottság hatásköre háromféle: a) intézkedik mindazon közigazgatási ügyekben, melyeket ezen és más törvény hozzá utasit; b) a fegyelmi hatóságot gyakorolja az ezen vagy más törvényben kijelölt esetekben; c) határoz azon felebbezési ügyekben, a melyek ezen