Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

159. §. A TÖRVÉNYHATÓSÁGOK RENDEZÉSE. 417 képviselet alapján való végleges rendezése és újjászervezése iránt a legközelebbi országgyűlésen törvény alkottatnék, a népképviseleti rendszer már egyelőre is, habár hiányosan, azokba bevitessék. Mivel pedig a közbejött események miatt a legközelebbi országgyűlésen a törvényhatóságoknak végleges rendezését és a parlamentaris kor­mányrendszerrel már ekkor szükségesnek talált öszhangzatba hoza­talát eszközölni nem lehetett, később pedig az absolut rendszer uralma és azt felváltott provisorium volt az akadály: így történt, hogy csak, az alkotmány helyreállítása után, 1870-ben, tehát 22 év múlva lehe­tett azoknak újjászervezését és rendezését eszközölni, mely nagyrészt az 1870: 42. t.-czikkben foglaltatott és az 1874: 39., továbbá az 1876: 6.. 7., 12.. 20. és 33. t.-czikkek által pótoltatott, míg a törvényható­ságok pénzügyi viszonyainak rendezése még jelenleg sem eszközölte­tett, hanem e tekintetben ideiglenes alapul az 1870-iki állapot tarta­tott fen a költségvetést megelőzőleg évről-évre alkotott ideiglenes törvények által, s ezen ügy végleges rendezést csakis a törvényható­ságok házi pénztárairól alkotandó törvény által fog nyerni. Horvát-Slavonország beligazgatási ügyeire nézve teljes autonó­miával birván, az 1870:42. t.-cz. Magyarország és vele ismét egye­sített Erdély törvényhatóságait — egyedül Budapest, az erdélyi Királyföld (szászföld) és Fiume kivételével, mely utóbbinak rende­zését külön törvény fogja szabályozni — nevezetesen a magyarországi 49, illetőleg Szörény megyével együtt 50 vármegyét, Kövárvidékét, a Jász-kun. Hajdú- s a törvényhatósági joggal felruházott nagykikindai kerületet és a szepesi XVI. város kerületét, az eddigi összes sz. kir városokat, melyeknek Budapest levonásával, eddigi száma 5l-re sza­porodott (Baja, Gölnic bánya. Hódmezővásárhely, Kecskemét, Nagy­várad. Yersetz. Zilah. Pancsova, Fehértemplom és Karansebes váro­soknak törvényhatósági joggal való felruházása által), az erdélyi 8 magyar megyét s Fogaras és a törvényhatósági joggal felruházott Xaszód vidékét, az 5 székely széket, az erdélyi sz. kir. városokat, me­lyeknek eddigi száma (5, u. m.: Erzsébetváros. Gyulafehérvár, Ko­lozsvár, Marosvásárhely, Szamosujvár) 20-ra szaporodott (Abrud­bánya, Bereczk, Csíkszereda. Fogaras. Hátszeg. Illyefalva. Kézdivá­sárhely. Kolos, Oláhfalva. Szászrégen, Szék. Székelyudvarhely. Sepsi­szentgyörgy, Yajdahunyad, Yizakna eddigi nemes és kiváltságos községeknek törvényhatósági joggal való felruházása által) — szóval 141 magyarországi és erdélyi törvényhatóságot egy és ugyanazon tör­vényesen megállapított elvek szerint rendez s e rendezés kiegészíté­séül szolgál az 1876: 6. t.-ez.: meghatároztatván ezek által a jogok, melyekkel az összes törvényhatóságok egyenkint birnak, — tehát KOKBULY 1 ÁLLAMJOG. 2 7

Next

/
Thumbnails
Contents