Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

418 ÖTÖDIK SZAKASZ. NEGYEDIK FEJEZET. azoknak jogállása és ebből folyólag a kormányhoz való viszonya, azután a törvényhatóság egyetemét képviselő bizottság, mely a tör­vényhatóságokat megillető jogokat gyakorolja, ennek választási, ille­tőleg alakítási módja és a közgyűlés hatásköre a közigazgatási bizott­ság, a törvényhatóság közege s a tisztviselők választási módja és felelőssége. Buda és Pest eddig két törvényhatóságot képezett sz. kir. váro­sok az 1872: 36. t.-cz. által egyesíttetvén, Ó-Buda és Margitsziget hozzácsatolásával, jelenleg egy törvényhatóságot képeznek. Az idé­zett törvényczikk ezen törvényhatóságnak jogállását és szervezetét lényegileg ugyanazon alapokra fektette s ugyanazon jogokkal ru­házta fel, a kormányhozi viszonyát is ugy szabályozván, mint ez a többi törvényhatóságokra nézve történt, mindazonáltal azon eltérés­sel és különös intézkedésekkel, melyeket ezen törvényhatóságnak, mint az ország fővárosának, sajátságos helyzete és állása szük­ségessé tettek. — Fiume mint szabad kikötő és tengerkereskedési város, illetőleg kerület ezen fontos hivatásának és rendeltetésének megfelelő szervezettel látandó el; jelenleg provisorium alatt áll, mely­ből bizonyára mint fontos hivatásának megfelelő szervezettel ellátott magyarországi törvényhatóság fog kibontakozni. Az 1876: 12. t.-cz. a Királyföldet, mint önálló törvényhatóságot megszüntetvén, kijelentette, hogy a törvényhatósági területek szabá­lyozásánál a Királyföld és a vele szomszédos területek ugyanazon te­kintetek alá esnek, ezután a Királyföldre nézve eddig fenállott különb­ségek a közigazgatás körében megszűnnek. A szászegyetem pedig, mint kizárólag közművelődési hatóság hagyatott fen s rendeztetett ugyan­ezen törvény által. 160. §. A törvényhatóságok jogállása. Az előbbi §-ban felsorolt törvényhatóságok az 1870 : 42. t.-cz. értelmében jövőre is gyakorolni fogják: a) az önkormányzatot; b) az állami közigazgatás közvetítését; és c) ezeken felül egyéb közér­dekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhatnak, azokat megvitat­hatják, azokra nézve megállapodásaikat kifejezhetik, egymással és a kormánynyal közölhetik s kérvény alakjában a képviselőházhoz is közvetlenül felterjeszthetik. 1. Különösen pedig önkormányzati jogánál fogva mindegyik törvényhatóság belügyeiben önállólag intézkedik, határoz, szabály­rendeleteket alkot; határozatait és szabályrendeleteit saját közegei által hajtja végre, tisztviselőit választja, árva- és gyámhatóságot gya-

Next

/
Thumbnails
Contents