Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

416 ÖTÖDIK SZAKASZ. NEGYEDIK FEJEZET. tet küldött az országgyűlésre s a vármegyéket megillető jogokon kivül még azon joggal is birt, hogy főkirálybiráit is maga választhatta és letehette, — a választást a fejedelem erősítvén meg; többi tisztviselőket is, minden kijelölés nélkül szabadon választhatta az 1791: 12. t.-cz. által is megerősített ősi szokás szerint. — A székelyföld v ár o s a i n a k több nemét lehet megkülönböztetni, a) Volt egy sz. kir. városa, Marosvásárhely, mely ugyanazon jogokkal birt, mint a magyarföldi városok és igy az országgyűlésre is két követet küldött, b) Mint kiváltságolt község szerepelt Oláhfalva, mely Udvarhelyszéktől függetlenül, közigazgatási tekintetben a főkormányszék közvetlen felsősége alatt állott, s közigazgatási és igazságszolgáltatási ügyeit választott királybírója és ülnökei által kezeltette, az országgyűlésre is két követet küldött, c) Kiváltságolt mezővárosok voltak: Udvarhely, Kézdi-Vásárhely, Sepsi-Szentgyörgy, Csík-Szereda, Ilyefalva és Bereczk, melyek választott tisztviselőik és rendezett tanácsuk által kormányoztattak, de azon szék felsőbbsége alá tartoztak, melynek kebelében feküdtek; mindazonáltal az országgyűlésre két-két követet küldhettek. 3. A szászföld székek-, vidékek- és városokból áll; feloszlik különösen 9 székreaés 2 vidékre ; ezek : Segesvár-, Medgyes-, Szászsebes-, Szerdahely-, Nagysink-, Kőhalom-, Ujegyház-, Szeben- és Szászvárosszék, Besztercze és Brassó vidéke. Minden székben van egy város, melyről az neveztetik. — Ami ezen szászföldi törvényhatóságok szerkezetét illeti, minden szék, illetőleg vidék a kebelbéli lakosok által választott s a fejedelem által megerősitett királybirák és a tanács tagjai által igazgattattak mind közigazgatási, mind igazságszolgáltatási ügyeikre nézve; a városok a székek és vidékektől külön és önálló hatóságot nem képeztek, — az országgyűlésre is mindenik szék és vidék, városaikkal együtt küldött két-két követet, tehát a városok külön nem küldtek. Továbbá mindenik szék és vidék tisztviselőit szabadon választhatta, s mindenik alá volt rendelve a nemzeti gyűlésnek (universitas) és a nemzeti grófnak, ki egyszersmind szebeni királybírónak is neveztetett, aki állásánál fogva kormányszéki tanácsos és a nemzeti gyűlés elnöke volt, mint ilyen a nemzet által választva, hivatalában a fejedelem erősítette meg. 159. §. A törvényhatóságok rendezése. Az 1848-diki törvényhozás a törvényhatóságok körül, mint fentebb láttuk, csak ideiglenes intézkedéseket tett, melyek egyedül arra voltak irányulva, hogy, addig is, míg a törvényhatóságoknak a nép-