Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

158. §. ERDÉLY TÖRVHATÓSÁGAI ÉS AZOK JOGÁLLÁSA. 1848 ELŐTT. 415 gyarországhoz tartozó »Partiumc-beli 3 megyét és egy vidéket leszámítjuk — 8 volt és ezenkívül egy szabad vidék, u. m.: Alsó- és FelsőFejér. Huny ad, Thorda, Küküllö. Kolos. Doboka. Belső-Szolnok megyék és Fogaras vidéke. Mindnyájan a fejedelem által kinevezett főispánok kormánya alatt állva, a főispán által kijelölt és közgyűléseiken választott tisztviselők által igazgattattak s ugyanazon jogokkal és közigazgatási állással birtak, mint a magyarországi megyék ; az országgyűlésre egyenkint két-két követet küldhettek s azokat utasítással elláthatták ; az alkotmányos szabadság sérthetlenségének őrei valának, a mennyiben egyfelől joguk volt vigyázni, hogy tisztviselőik a törvények értelmében járjanak el hivatalaikban, és másfelől a kormány által ejtett törvénysértés orvoslását a fejedelem előtt eszközölni s e czélra tett lépésök pártolására a többi vármegyéket, sőt a székely és szász nemzetet felhívni nem csak jogosítva, hanem a törvény értelmében (Apr. C. 3. E. 1. cz.; 1791: 5. ) egyszersmind kötelezve is valának. h) Szabad királyi városok a magyar földön ezek valának: Kolozsvár, Gyulafehérvár. Szamosujvár és Erzsébetváros, melyek a vármegyétől független hatóságot képeztek s az országgyűlésre egyenkint két követet küldtek, s ugyanazon jogokkal és szervezettel birtak, mint a magyarországiak, c) Voltak ezeken kivül a magyar földön úgynevezett nemes városok (Déés, O- és Uj-Thorda és Enyed is. melyre nézve azonban kétség van.) melyek saját választott tisztviselőik által igazgattattak ugyan, de az illető megyék felsöbbsége alá tartozván, ezek részeiként tekintettek s azért az országgyűlésre külön követet nem küldtek. Xemes városoknak neveztettek pedig azért, mivel lakosaik nemesi szabadsággal éltek. — dj Felemlitendők végre az úgynevezett taxás helyek (loca taxalia), melyek nevezetűket onnét vették, hagy hajdan az adót nem fizették kapuszám szerint, hanem adó fejében egy bizonyos összeget (taxát) szolgáltattak. Ezen helyeknek kiváltságai abban állottak, hogy ugyan az illető megye hatósága, illetőleg felsöbbsége alá tartoztak, de önválasztott tisztviselőik által igazgattattak, kiváltságleveleikben nyert szabadalmaikat élvezték s némelyek közülök, (u. m. Abrudbánya. Vízakna, Vajda-Hunyad. Hátszeg. Szék. Kolozs és Zilah) az országgyűlésre is két-két követet küldhettek. 2. A székelyföld 5 székre oszlott, u. m.: Udvarhelyszékre (Keresztúr és Bardócz tiuszékkel), Háromszékre, (mely a hajdani szepsi kézdi és orbai székekből egyesült s ezekhez járult később Miklósvárszék is), Csikszékre ( Gyergyó és Kászon fiuszékekkel), Marosszék- és Aranyosszékre. Az elősoroltak közt hajdan első volt Udvarhelyszék. amiért anyaszéknek is neveztetett s a nemzeti gyűlések is benne tartattak. Ezen székek mindegyike, fiuszékeikkel egyetemben, két-két köve-