Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

414 ÖTÖDIK SZAKASZ. NEGYEDIK FEJEZET. ködött, honnan a felebbezés egyenesen a hétszemélyes táblához történt. — A kapitányi tanács ilyen hatásköre mellett a városi tanács mintegy a kapitányi tanács végrehajtó közegéül jelenkezett. E tanács feloszlott közigazgatási tanácsra és törvény székre. A törvényszék,melyen ugy, mint a tanácsban, a kapitányi biró elnökölt, s mely 5 városi biróból állott, a kapitányi tanácstól teljesen független volt; azonban a tanács tőle függött, ámbár egyes közigazgatási tárgyak körül önállólag és érvényesen határozhatott, s határozata csakis a felek felfolyamodása utján volt a kapitányi tanács s innét a kormányzóság utján a helytartótanácshoz felebbvihető. — Hogy ezen közigazgatási szervezet hiányos, tökéletlen és olyan volt, mely a polgárság befolyhatását a városi ügyekre kizárta: bizonyítgatni nem is szükséges. Fiume közigazgatási szervezetéhez minden tekintetben hasonló szervezettel és hatósággal birt Buccari is. V. A túrmezei nemes kerület, közigazgatási ügyeit, mindazokban, melyek Zágráb megye hatóságának fentartva nem voltak, közgyűlésein intézte, melyeknek a telki gróf elnöklete alatt a tisztviselők s ezeken kivül a községeknek közakarattal választott s utasitással ellátott képviselői, voltak tagjai. A gyűlések Nagy-Goriczán tartattak, s csak a tisztujitás történt, és pedig minden évben, Lukavecz várában. Tisztviselői voltak a telki gróf és helyettesén vagy az algrófon kivül a felkelő sereg kapitánya 12 valóságos és több helyettes és tiszteletbeli táblabíró, jegyző, ügyész, pénztárnok és számvevő. A minden évben deczember 13-án tartott tisztujitás a hivataloskodó gróf elnöklete alatt kezdődvén, az újonnan választotté alatt folytattatott, a kijelölési jogot a táblabírói kar, a választóit pedig a táblabirákkal együtt a községek követei utasitásaik értelmében gyakorolták. 158. §. Erdély törvényhatóságai és azoknak jogállása 1848 előtt. Magyarország Királyhágón tuli részének, vagyis a mohácsi vész utáni Erdélynek már azelőtt is fenállott törvényhatósági rendszere a különválás korszakában is fentartatván, az erdélyi törvényhatóságok is a magyarországi törvényhatóságokéhoz hasonló jogállással ugyan, de, a három politikai joggal biró nemzet kiváltságaihoz képest némileg eltérő és sajátságos szervezettel birtak. 1. A m a g y a r f ö 1 d, ép ugy, mint Magyarország, vármegyékkel és sz. kir. városokkal birt. aj A vármegyék száma, ha a jogosan Ma-