Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Tartalommutató - Bevezetés

Á MAGYAR ÁLLAMJOG IRODALMA ÉS RENDSZERÉ; 19 és tárgyilagossággal s a bonyodalmasb kérdések helyes felfogásával, kimeritőleg tárgyalja államjogunk alapelveit, amint azok 1848-ig fennállottak; — az 1848-diki törvények azonban csak függelékkép érintettnek meg. Alapos, higgadt okoskodása a magyar államjog körüli baltételek, tévállitások megcáfolásában, honi intézményeink keletkezése s alkotmányunk valódi és igaz képének feltüntetése, nevezetesebb törvényeink egyedül helyes értelmének s az azokból folyó következmények természetszerű megállapitása, a nemzet és minden osztályai jogainak a törvényekből levezetett és részrehajlatlan előadása, s végül az országos közigazgatási szervezet hű képének előállítása müvének belbecsét és tudományos értéket kölcsönöznek. Amiértis nem habozom kijelenteni, hogy gróf Czirákynak, ki hirnevét államjogi irodalmunkban már 1820. a királyi szék betöltéséről irt ritka alaposságú müvével megalapitotta, ki a legfényesebb méltóságok polcán a komoly tanulmányok mivelésével foglalkozván, személyében gazdag ismereteket hosszas gyakorlati tapasztalással egyesitett. — 1851. megjelent munkája a magyar alkotmányt 1848 előtti érvényében tárgyazó rendszeres müvek közt, különösen mint kézikönyv könnyen érthető s világos előadásánál fogva is, első helyre tehető; — eltekintve attól, hogy az évekkel megjelenése előtt irt s 1851. a már 80 éves aggastyántól közzétett műben az ujabban kiaknázott irodalmi kincsek értékesítve nincsenek. A szerző latin eredetijére illő ezen dicséretet azonban távolról sem lehet alkalmazni annak ujabban, már változott államjogi viszonyaink óta közzétett több rendbeli, de kevésbbé sikerült, mondhatni törpe és száraz magyar kivonataira.2) Cziráky müvéhez, tudományos tartalom és belbecsre nézve, igen közel állVirozsil Antal egykori egyetemi tanárnak a magyar államjogról még 1843-ban irt — s miután akkor könyvbirálati akadályok miatt meg nem jelenhetett — teljesen csak 1854-ben közzétett rendszeres és terjedelmes műve : »Jus publicum Regni Hungariae.« Hogy nagyrészben a censura bénitó hatásának kell tulaj donitanunk államjogi irodalmunk pangását e század első felében: azt kétségenkivül helyezi Virozsilnak e müve is, melyet — dacára annak, hogy benne egyes államjogi intézményeink s alkotmányunk fejlődése és viszontagságai a lehetőleg sötét szinekben vannak feltüntetve — a censura eredeti alakjában közzé tenni nem engedett; talán azért nem, mivel a világosan szóló törvények alapján kissé nyomatékkal hangsúlyozza Magyarországnak, a pragmatica sanctio mellett is, belkormányzati önállóságát és függetlenségét. Yirozsil müvét két főrészre, belső és külső közjogra, s az előbbit ismét alkotmányi és igazgatási jogra és több fejezetekre osztva tárgyalja a magyar államjog elveit, rop2*