Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Tartalommutató - Bevezetés

±8 ( BEVEZETŐ. neti irodalmunk felvirágzását addig gátló előfeltételek adva valának — az összes közjogi viszonyokat magában foglaló rendszeres, kútfőkön alapuló terjedelmesebb és tudományos becscsel biró művek, ha készültek is, legfeljebb csak kéziratban hevertek, de sajtó utján közzé téve nem lettek; az időnkint sajtó alól kikerült csekélyszámú államjogi tárgyú dolgozatok pedig az egyes felmerült napi kérdések tekintetében, leginkább a gyakorlati politikai élet szükségleteinek megfelelőleg, Írattak. E század első felében megjelent csekélyszámu s haladásról épen nem tanúskodó rendszeres müvek közöl Gustermannak német nyelven irt, bár teljesen be nem végzett művét, irányánál fogva kell különösen kiemelni. — Hogy ezen »Ungarisches Staatsrecht« cím alatt 1818. megjelent mű nem tárgyilagos, nem a kútfőkön alapuló tudományos, hanem szándékosan s már elvből egy meghatározott és felsőbb helyről kijelölt irányban irt munka: azt, tartalmán kivül, szerzőnek mindjárt műve előszavában tett őszinte vallomásából is a legvilágosabban megtudhatjuk. »Művemnek megírásában« — úgymond ő — »hielt ich mich genau an die allerhöchste Belehrung, wie nach Verordnung des höchstseeligen Kaisers Josef II. bei der Verfassung eines Vorlesebuches über das ungarische Staatsrecht zu Werk geschritten werden soll.« Ezen »allerhöchste Belehrung« pedig, melyet Gustermann előszavában szóról szóra olvashatni, oda céloz, hogy a magyar államjog egyes alapelvei sarkaikból kiforgattassanak, — a minek Gustermann volóban derekasan megfelelni törekedett is. Azonban ő, ki »ü r e s f e j ü e k n e k« nevezi a magyar publicistákat, még több joggal nevezhető üres-, vagy pedig roszakarattól megkeményedett fejűnek; a mennyiben a rendelkezésére — mint művéből láthatni — bőven álló források dacára, vagy nem tudta, vagy nem akarta megismerni az igazságot,1) 1846. jelent meg az első s még ugyanazon évben a második magyar nyelven irt rendszeres mű a magyar államjogról Miskolczy és Beöthy tollából. Miskolczy, egri jogtanárnak műve különben csak hallgatói számára, de jó magyarsággal irt s a kézikönyv hiányát pótló rövid kivonat kérdések- és feleletekben; míg a Beöthyé már valamivel terjedelmesebb és becsesebb kézikönyv. Az 50-es évek legelején került ki sajtó alól a jeles publicista gróf Cziráky Antalnak, már 1848 előtt több évvel felsőbb meghagyás folytán latin nyelven s előadási vezérfonalul irt, de kéziratban hevert nagybecsű műve: »Conspectus juris publici Regni Hungáriáé.« Szerző két kötet és 5 könyvre osztott művében a történeti fejlődés nyomain, törvényeink valódi szellemében és alapján, kellő alaposság-