Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

88. §. MINDKÉT EVANG. EGYHÁZ JOGVISZONYA AZ ÁLLAMHOZ. 21 7 superintendentes habeat, statútum est« (2. §.). Ugyanezen törvényben biztosított szabad vallásgyakorlatot erősíti meg némely kibővítő s részletesebb intézkedések kíséretében az '1645. évi linczi békekötés, illetőleg az ezt beczikkelyező 1647 : 5. t.-cz. is 5—9. §§-aiban. Azonban teljes és részletesebb intézkedéseket mindkét evangélikus vallás szabad gyakorlatára csak az 1791 : 26. t.-cz. tett, mely nem csak a tökéletes szabad vallásgyakorlatot megállapítván, részletesen szabályozza ennek módját s az evangélikus honpolgároknak is teljes politikai egyenjogúságát kimondj a, hanem egyszersmind mindkét evangélikus egyháznak jogállását és önkormányzati jogát is biztosítja. I. Az 1791 : 26. törvényczikknek mindkét evangélikus vallás szabad gyakorlatára vonatkozó részletes intézkedései a következő pontokat tartalmazzák : a) Mindkét evangélikus valláshoz tartozók, rend különbség nélkül, vallásukat mindenütt szabadon követhetik és őket vallásuk szabad gyakorlatában, bármily sorsú ás állapotúak legyenek is, sem ő Felsége, sem a földesurak, semmi szin és ürügy alatt meg nem akadályozhatják (1. §.). b) Ezen szabadságnál fogva vallásukat nyilvánosan gyakorolhatják ; templomokat, tornyokkal és harangokkal, temetőket és iskolákat, nyilvánosan és szabadon felállíthatnak s lelkészeiket választhatják; az eddigieken kivül uj templomokat, lelkészségeket (parochias) és iskolákat bárhol és minden folyamodás nélkül szabadon felállíthatnak. Nehogy azonban az adózó nép terhei tulcsigáztassanak, mindennütt, ahol uj templomot felállítani és uj lelkészt meghívni akarnak, az illetékes megyei hatóság vegyes küldöttség által s a földesurak jelenlétében megvizsgáltatja, hogy vajon képesek-e az adózók ily terhek elviselésére s az illető helyen állandóan letelepült családok és hivek száma igényli, illetőleg elbirja-e az uj lelkészség felállítását. Más vallású lakosok azonban semmivel sem taztoznak az ilynemű épületek előállításához hozzájárulni; viszont a két evangélikus vallás hivei sem köteleztetvén kath. vagy más vallásúak által felállítandó vagy kijavítandó templomok és iskolák előállítási költségeihez sem pénzbeli, sem pedig kézi vagy igás munkával hozzájárulni, — minden ebbeli régibb szerződések is megszüntettetvén (2. és 6. §). c) Vallásával nem egyező szertartásra senki sem kötelezhető, s mindkét evangélikusok a törvényes eskületételnél a bold. Sz. Máriára és szentekre esküt tenni nem tartoznak (3. és 9. §§.). A katholikusok ünnepeit yilványos helyen az evangélikusok is megtartani kötelesek ugyan, de magánosan házaikban, bármiféle csendes munkát űzhetnek. A földesuraknak és családfőknek tiszti kereset alatt megtiltatott, hogy kath. vagy evang. vallásu cselédeiket vagy jobbágyaikat ünnepeik, szertartásaik vagy egyéb vallási dolgaikban akadályozzák (17. §.). Mindennemű