Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

218 E. R, HARRA.DIK SZAK. NEGYEDIK FEJEZET. felsőbb ugy, mint alsóbb hivatalok adományozására nézve szabályul kimondatott, hogy azok, a törvényben megállapitott kellékekkel biró érdemes hazafiaknak, valláskülönbség nélkül adományoztassanak (8. §). d) Mindkét evangélikusok vallási dolgaikban csak saját egyházi elöljáróiktól függnek — magának tartván fenn ő Felsége, ugy ezen egyházi elöljáróságok fokozatos berendezésére, mint a fegyelem egyéb részeire nézve, a vallás szabad gyakorlat épségében tartása mellett, olyan szervezetet állapítani meg, mely ezen vallások egyházi és világi férfiainak véleménye szerint legmegfelelőbb lesz (4. §.). Az említett vallás követői kath. lelkészeknek és e vallás egyéb szolgáinak semminemű szolgáltatássál és fizetéssel nem tartoznak, hacsak a kath. lelkész működését önként, jó szántukból igénybe nem veszik, mely esetben is csak ugyanazon szolgáltatással tartoznak, mint a kath. hivek (6. §.). Tanulás végett mindkét vallás követői, külföldi iskolákba, szabadon járhatnak és ottani ösztöndijaikat élvezhetik (5. §.). Papjaik a magok vallásán levő betegeket és rabokat, a fenálló rendszabályok megtartása mellett, szabadon meglátogathatják s a halálra Ítélteket a vesztőhelyre elkísérhetik; a rab kívánságára azonban hozzá kath. pap is elmehet. (17. §.). e) Az áttérési esetekre nézve, kath. vallásról a mindkét evang. vallásra, az határoztatott, hogy az ilyen előforduló esetek (»cum transitus a cath. religione ad alterutram ex evangelicis in sensu pacificationum receptis, cath. religionis principiis adversatur, ne is temere fiat, occurentes eiusmodi casus ad Sacratissimam SuamRegiam Maiestatem refereüdi venient»), nehogy az áttérés vigyázatlanul történjók, ő Felsége elé terjesztendők; egyszersmind szigorúan megtiltatván katholikust prot. vallásra csábítani »alicere« (13. §.). Vegyes házasságból született gyermekek, ha az apa katholikus, annak vallásában nevelendők, és pedig mindkét nemű gyermekek, ha pedig az apa protestáns és az anya katholikus, akkor a leánygyermekek ez utóbbinak vallását követik. A vegyes házasságok pedig mindig kath. lelkész előtt kötendők, csakhogy ennek a kötendő házasságot semmi szin alatt nem szabad megakadályozni (15. §.). A vegyes házasságból folyó házassági ügyek felett — különösen a házasság érvényét és az elválást illetőleg — a kath. szentszék itél, habár a házasság csak későbbi áttérés folytán lett is vegyessé (16. §.). Egyébként pedig a protest. házassági perekre nézve kimondatott, hogy azok megítélése saját egyházi consistoriumaikat illetné; de mig ezek kellőleg szerveztethetnek, addig az illetékes világi törvényszék fog határozni azokban (11. §.). Magyarországon e tekintetben később semmi nemű más intézkedés nem'történvén, a prot. házassági perek továbbra is a világi biróságok (megyei