Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)
Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai
214 E. R. HARMADIK SZAK. NEGYEDIK FEJEZET. tálba átteheti ugyan, de egynek több javadalmat nem adományozhat (1471 : 13., 1498: 56., 1514: 59., 1723: 55. 3. §.), ha csak igazságos ok valamely egyházi személy bővebb ellátását szükségessé nem tenné, (1500: 31., 1504: 27., 1507: 13. t.-cz.). 2) Utólagos pápai megerősítés mellett uj érsekségeket és püspökségeket állithat fel s a fenállókat több egyházmegyére feloszthatja ;(Hk. I. E. 11. cz., 1715 : 102., 1723 : 69., 1741: 65., 1765 : 43.). Egyáltalában uj egyházi javadalmakat alapithat, az eltörölt vagy elpusztult egyházi javadalmakat más közhasznú czélokra fordíthatja. Szerzetes rendeket az országba behozhat, korlátolhat, eltörölhet és helyreállíthat (Hk. I. R. 11. cz.; 1550: 19., 1715: 102.. 1723: 96., 1729: 50., 1741 : 65., 1765: 43.). De mindezen most emiitett tárgyakra nézve alkotmányunk jelenlegi alapelvei, sőt az eddigi gyakorlat értelmében is, a király egyszersmind a törvényhozás hozzájárulásával gyakorolhatja említett jogait. 3) A király, mint az egyházak legfőbb pártfogója 1471: 18., 1569 : 86., 1723 : 71., 1741: 16.), azokat jogaikban megtartja, az azokhoz tartozó javadalmak fentartásáról, valamint arról is gondoskodik, hogy a javadalmasok kötelességeiket az egyházi s különösen hazai törvények értelmében hiven teljesítsék; javadalmaikat meg ne terheljék vagy el ne idegenítsék, s pusztulni ne engedjék. Mindennemű kegyes alapítványokra felügyel, s közalayitványi alapok és jószágoknak kezelését is, jelenleg a vallás és közoktatási minisztérium utján eszközli. 4) A megürült érsekségek, püspökségek s egyéb királyi adományozástól függő egyházi javadalmak időközben húzott jövedelmeit a király, jelenleg a magyar felelős minisztérium utján, közhasznú czélokra fordíthatja, s örököl, az állam részére, a végrendelet nélkül elhalt s javadalmaikat kir. adományból bíró papok vagyonából, mely ily esetben három részre oszlik, egy harmad a rokonokat, másik az egyházat, és harmadik a fiscust illetvén. Egyébiránt az ily javadalmasoknak a király folyamodásukra teljes végrendelkezi jogot adhat; ily engedély nélkül azonban tiszta szerzeményök csak egy harmad részéről intézkedhetnek, egy harmadrész az egyháznak, melynél kimúltak, és egy harmadrész a fiscusnak maradván (Az 1715: 16.t.-cz. által törvényerejére emelt Kollonics-féle egyezmény s az ennek alapján 1776-dik évi febr. 13. és 1812. oct. 12. kelt kir, rendeletek.). A végredelkezési jognak ezen megszorítása egyébiránt eleinte, és az id. törvény és egyezmény értelmében, csak a valóságos és javadalmaikat kir. adomány után biró főpapokra vonatkozott, mígnem azt az 1784-diki május 28-án 5480. sz. a. kibocsátott helytartótan. intézmény a magán kegyuraságtól függő apátok- és prépostokra is kiterjesztette. A kanonokok, plébánosok és többi világi papok azonban szabad végrendelkezési joggal birtak és bírnak, azon
