Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

S7. §. A RÓM. ÉS G. KATH. EGYHÁZ JOGVISZONYA AZ ÁLLAMHOZ. 215 ujabb időkből keletkezett megszorítással, hogy vagyonuk szabad része növendék- és deficiens papok intézetére szolgál s tartoznak valamit (az 1792. april 12. és 1836. jan. 4-diki kir. resolutiók szerint) a püspökmegyei alapok javára is hagyományozni. De a szegénységi fogadalmat tett szerzetesek nem bírnak végrendelkezési joggal, hanem hagyatékuk egészen a szerzetnek marad. II. Miután a kath. főpapokat, egyházakat és kolostorokat a tulajdon szerzésében gátló, de ujabbkori jogfejlődésünknek meg nem felelő törvények már fentebb előadattak, szükséges még itt. a kathegyháznak az államhoz való viszonyánál, a róni. kath. káptalanoknak és konventeknek azt az állását is felemlíteni, melynél fogva azok, már a legrégibb idők óta hazánkban, törvények és kir. privilégiumok alapján, mint hiteles helyek működtek s jelenleg is, bár változott hatáskörrel, működnek. Ezen hiteles helyek az ország törvénykezési rendszerének 1723. történt átalakítása előtt az ország bíróságainak eljárásában nevezetes részt vettek, amennyiben sem idézés, sem tanuvallatás, sem birói végrehajtás jelenlétök s tanúságok nélkül nem történhetett. De még ezután is 1848-ig valamint az iktatást, adományi jószágokra nézve, egyedül részvétök mellett lehetett érvényesen végezni, ugy a legfontosabb magánjogügyek (örökvallások, végintézkedések stb) kiválólag előttök történtek. Legnagyobb jelentőséggel azonban, mint közhitelességü levéltárak őrzői az azokban enyészettől megmentett okmányok tekintetében birnak. Szervezetüket országos törvények által nyerték, melyek közt legrégibb az 1231 : 21. t.-cz., mely a káptalannak tanúságát törvénykezési intézkedések foganatosításánál először kívánta meg határozottan. Közhitelű pecsétet és országos levéltárt biró hiteles helyek a róm. kath. székes képtalanok, a rozsnyóit és kassait kivéve mindnyájan, a társaskáptalanok közöl a pozsonyi és chazmai; a konventek közöl Magyarországon a sz. Benedekrendűeknek Pannonhalmán, Zala-Apátiban (Zala vár) és Garan melletti Sz.Benedeken (iuxta Gron, Barsmegyében), melyet ujabb időben világi papok kezelnek, a premontreieknek Csornán, Jászon és Leleszen levő konventjeik. Erdélyben a gyulafehérvári káptalanon kivül az egykori kolosmonostori apátság is (székhelye Kolozsvár, hol ezelőtt világiak látták el, jelenleg pedig szerzetesek gondjaira van bizva). Minden hiteles helynél, hogy hivatalában eljárhasson, megkívántatik, hogy legalább öt. a hazai jogban és nyelvben jártas tagja legyen (1552 : 41.; 1723 : 39., 5. §.; 1741 : 16.; 1765 : 11.); Erdélyben ezelőtt legalább hasonló képességgel biró 3 tag kívántatott meg, kik világaik (requisitorok) levén, melléjök egy-egy kanonok levéltárőr ezirnmel neveztetett ki (Appr. IV. R. 18. cz.; 1744 : 7. t.-cz.). Minden hiteles hely tagjai