Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

212 E. R. HARMADIK SZAK. HARMADIK FEJEZET. NEGYEDIK FEJEZET. A honpolgárok egyházait az alkotmány értelmében megillető jogok. 87. §. A római és görög kath. egyház jogai és viszonya az államhoz. A kath. egyház hazánkban a királyság felállításával egykorú, s öt századon át az egyedüli törvényes és kitűnő jogokkal felruházott egyház volt. Es azért nem csoda, ha az ország a kath. egyházat és vallást jó ideig államéletének is egyik főtényezőjévé tette, s a kath. papságot is oly kitűnő előjogok és kitüntetett állás birtokába helyezte. A kath. egyház s az egykori uralkodó vallás ezen a múltban gyökerező állása eredményezi, hogy a kath. egyház látszólag még most is némi kiválóbb állással bir. így a kath. főpapok, valamint kezdettől fogva a társadalom első osztályát s a későbbi országrendi szerkezet értelmében, az 1608: k. u. 1. t.-cz. szerint, az ország első rendét képezték, s mint ilyenek az országgyűlés főrendi táblájánál személyes üléssel és szavatjoggal birtak, ugy ez utóbbi jogoknak még jelenleg is élvezetében -vannak. A kath. egyház és vallás ezen a múltban elfoglalt állásának kifolyása továbbá az 1723 : 2. t.-cz. 7. §-a, mely határozottan megkivánja, hogy a király róni. kath. vallású legyen, s hogy maga az ősi szokás szerint megtartandó koronázás is a kath. egyházi szertartás és a kath. papság kitűnő részvéte mellett történjék. De alig lehetne többet a múltban elfoglalt állás és kitűnő politikai szereplésnek maradványául felhozni; mert a kath. egyház hazánkban már nem az egyedüli törvényes joggal biró egyház, hanem csak egyenjogú, sőt. a legfőbb kir. kegyúri jog gyakorlását figyelembe véve, talán még kevesebb joggal biró egyik tagja a többi törvényesen elismert és önkormányzati joggal biró egyházaknak. A kath. vallás sem uralkodó többé, semmi tekintetben sem, mióta a törvényesen bevett ker. vallásfelekezetek kölcsönös és teljes egyenjogúságának elve az 1848: 20. t.-cz. által kimondatott s az 1868: 53. t.-cz. által ujabban részletesen is szabályozva lett. Ennélfogva, ha a kath. magyar egyház jelenlegi állását az állam irányában figyelembeveszszük, azon eredményre jutunk, hogy épen előbb elfoglalt állásának a változott viszonyokhoz való át nem alakitása okozza, hogy a törvényesen bevett vallások és egyházak kimondott teljes egyenjogúságának daczára még sok oly ügy tekintetében az állam függését és beavatkozását eltűrni kénytelen, melyekben a többi egyházak teljes szabadsággal és törvényes autonómiával birnak. I. A magyar király ugyanis, mint apostoli király, még most is