Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

86. §. KÖZTEHERVISELÉS. teinknek is megfelelő adórendszerrel, hanem sajátságos helyzetünk és viszonyainknál fogva, az alkotmány helyre állításának hatodik évében is még abban az ideiglenes állapotban vagyunk, melyet az 1868-dikí törvényhozás csak egy évig akart megtűrni. Az 1868 : 11., 14—20., 22— 26-dik t.-czikkek ugyanis felhatalmazták volt a kormányt, hogy addig is, míg a kormánynak előterjesztendő javaslata alapján az egész adórendszert átölelő törvény megalkottatik, az állami adók, jövedékek és illetékekre nézve azelőtt is, az absolut uralom korszakában fenállott szabályokat érvényben tartsa; azoknak intézkedéseit egyelőre csak részben módosítván vagy változtatván meg a törvényhozás. A legszükségesebbnek látszott módosítások- és változtatásokat az épen most idézett törvényczikkeken kivül azoknak ideiglenes érvényét évről évre meghosszabbító ujabb törvények tartalmazzák (1870: 47., 49—54., 56—58., 1871: 56—64. t.-czikkek). De az adórendszer átalakítva és végleg megállapítva nem lett. A közadók kivetéséről, beszedéséről és biztosítási módjáról azonban kellőleg intézkedik az 1868: 21. t.-cz., melynek némely intézkedéseit módosítják s helyesen kiegészítik az 1870: 55., az 1871: 66. és az 1872 : 38. t.-czikkek. 1) Az országos közterhek sorába tartozik nálunk az u. n. közmunka is, melynek lerovásáról az 1844 : 9. t.-cz. rendelkezik. De mig az id. töi'vény ahonpol* gároknak csak egy vészét vetette alá a köztehernek, addig az 1848 : 8. t. cz. óta annak kötelezettsége — mindaddig, mig a közmunka törvényhozás utján megszüntetve vagy átalakítva nem lesz — különbség nélkül mindenki által viselendő ugy azonban, hogy azt pénzzel megváltani lehet. A közmunka tárgyát a közlekedés és közforgalom eszközeinek utak, hidak, töltések, vizszabályozás) fentartása és helyreállítása képezi. Lerovási módját jelenleg koi'mányrendeletek szabályozzák, melyek értelmében mindenkinek szabadságára van hagyva közmunkatartozását természetben leróni vagy készpénzzel megváltani. A megváltási árakat az illető tőrvényhatóságok szabják meg (Helytartótan. intéz. 1862-ről 71,700 sz. a. V. ö. Miniszt. rendelet, tára 1867. évf. 307. lap.). 2) Az országos közterhek közé számitható továbbá minden lótulajdonosnak azon kötelassége, hogy a fegyveres erőnek egészben vagy részben való mozgósítása estében, hadi szolgálatra alkalmas lovait megfelelő kárpótlás mellett az állam számára átengedje. E végett a lószüksóglet hányadának kivetése a magyar korona országaira a lovak összes számának azon arányában történt, melyet az 1869 : 3. t. cz. értelmében történt népszámlálás a két állam területén kitüntetett. E törvény életbeléptetésénél egyes az ország törvényhatóságainak megfelelő lóállitási kerületekre osztatott szét, s ezekben egy vagy több állítási hely jelöltetett ki, melyeken a lovak felavatása a lóállitási bizottságok által évenként megtörténik. A bizottság áll egy, a törvényhatóság által választott elnökből; a kerületi szolgabiróból, a főispán által kinevezendő három felesketett becslőből, egy okleveles állatorvosból, valamint egy sorhadbeli és egy honvédségi főtisztből. A lóállitás szükségének bekövetkeztével a felavatott lovak megbecsültetnek és áruk az állítási bizottság által a tulajdonosnak kész pénzben kifizettetik. 14* 2Ü