Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

84. §. A VÉDELMI KÖTELESSÉG TELJESÍTÉSE A HONVÉDSÉGNÉL. 207 Kiegészíttetik a honvédség: a) a hadsereg tartalékában kiszol­gált egyének besorozása által; b) azon hadkötelezettek közvetlen a hon­honvédségbe való beosztása által, kik ujonczállítás alkalmával a had­sereg és hadi tengerészet jutalékának és póttartalékának kiegészítése után a sorozásra behítt 3 korosztályban szolgálatra alkalmasaknak találtatnak; c) oly önkéntesekből, kik a hadseregben védkötelezett­ségöknek eleget tettek, amennyiben egyébként is a honvédségbe nem tartoznak; és végre d) azon önkéntesekből, kik honvédkötelezettség alá nem tartoznak. A szolgálati kötelezettség az a) alatt émlítettekre 2 évre, a b) alatt felhozottakra pedig 12 évre terjed. Az önkénte­sekre 2 évre, az oly önkéntesekre pedig, kik 36-ik évöket meghalad­ták, esetleg a háború tartamára. A magyar korona országaiban a honvédség jelenleg — miután a feloszlatott két varasdi határőrezredből Bellovármegye területén két s a szintén feloszlatott szerb-, román-és németbánsági 12., 13. és 14-ik sz. határőrezred és a titeli zászlóalj területén is két uj zászlóalj állít­tatott fel, az 1868 : 41. t.-cz. 6. §-át módosító 1872 : 2. és 18. és az 1873 : 36. t.-cz.által — 92 zászlóalj gyalogságból és (az 1868: 41. t.-cz. 6.§-át módosító 1871 : 5. t.-cz. értelmében) 40 huszárszázadból áll, melyek egy­másközötti folyó számok alatt azon megye, szék, vagy vidék szerint neveztetnek el, amelyből alakultak s kiegészíttetnek. Az említett szám háború idején ő Felsége jóváhagyásával és az országgyűlés beleegye­zével szaporítható. A magyar korona területén az összes honvédség (az 1868: 41. t.-cz. 7. §-át módosító 1871: 3. t.-cz. értelmében) hét honvédkei ület re osztatik, u. m. a pesti, szegedi, kassai, pozsonyi, budai, illetőleg sz.-fehérvári, erdélyi s a zágrábi horvát-szlavón kerületekre. Ezek mindegyike több honvédzászlóalji járást foglal magában, és minden járás ismét 4 századi járásra oszlik. A honvéd-lovas századok egy vagy több zászlóalji járásból alakulnak. Béke idején minden zászlóaljnál a zászlóaljparancsnokság állomása helyén, a létszám nyilvántartása,a rak­tárkészletek kezelése s azokra való felügyelés végett egy törzs állíttatik fel, mely áll 1 törzstisztből, 1 kezelőtisztből, 1 nyilvántartási tisztből, 1 orvosból, 1 puskamüvesből, 2 törzsőrmesterből, 4 közlegényből és 3 tiszti szolgából (1S71: 3.). A kezelőtiszt a törzs altisztjeivel, a zászló­alj kimozdulása esetében is helyben marad. A nyilvántartási tiszt béke idején a zászlóalj-segédtiszti teendőket is teljesiti, mozgósítás esetében pedig a zászlóaljjal élelmezési vagy segédtiszti minőségben kivonul. A lovassági törzs létszámát és szervezetétét ő Felsége jóvá­hagyásával a honvédelmi miniszter határozza meg a szükséghez képest. A honvédujonczok kiképezése s a bekend és biztonság fentar­tása végett, béke idején, minden zászlóalj részéről, törzsének állomása

Next

/
Thumbnails
Contents