Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)
Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai
208 E. 11. HARMADIK SZAK. HARMADIK FEJEZET. helyén, egy század és minden 4 huszárszázadból alakult egy-egy század állittathatik fel. A honvédségbe közvetlenül besorozott ujonczok ezen álló századoknál csapatonkint gyakoroltatnak, s 8 hetet meg nem haladható betaníttatások után a szükséghez képest vagy a törzsek és századok legénységének felváltására fordíttatnak, vagy szabadságra bocsáttatnak. Különben is béke idején valamennyi honvédkötelezettek — kivéve azokat, kik a törzseknél vannak beosztva vagy az álló századoknál tényleg szolgálnak — szabadságra bocsátvák s háboritlanul járhatnak polgári foglalatosságaik után ; és az illető vidék aratási viszonyainak tekintetbevételével az aratás és a learatott termények behordása után öt hétig tartó fegyvergyakorlatra szóiitatnak be azonban olykép, hogy a honvédségi szolgálatnak tizenkét éve alatt a legénységből senki, hacsak önként nem jelentkezik öt gyakorlatnál többre be ne rendeltessék. A hadseregben szolgált és a honvédséghez áthelyezett legénység csak egy fegyvergyakorlatban való részvételre köteleztetik. Ezen gyakorlatok tartama alatt a honvédcsapatok a sorhadtestek nagyobb gyakorlataiban is résztvehetnek (1873 : 32.). Ezenkívül a honvédek minden évben, rendesen aratás után ellenőrzési szemlék végett hivatnak egybe, melyek azonban egy napnál tovább nem tarthatnak. A tettleg szolgálatban nem álló honvédek és honvédtisztek bárminemű polgári viszonyaikra nézve a polgári törvények és hatóságok alatt vannak s csak azon megszorításoknak vannak alávetve, melyeket a nyilvántartásra nézve a törvény felállít. A honvédtisztek tiszti fokozatuk szerint egyenlők a sorkatonaság tisztjeivel; ezek és a legénység szolgálatuk tartama alatt, béke idején ugy mint hadkészültségben és háború idején, ugyanazon illetékekben részesülnek, melyekben a hadseregbeliek; a háborúban vagy tényleges szolgálatban rokkanttá lett honvédek vagy a harcztéren elesettek özvegyei és árvái is ugyanazon kedvezményben részesülnek, melyek a hadseregre nézve e tekintetben fenállanak. — A honvédség vezénynyelve a magyar ; zászlója ő Felsége nevének jelvényei mellett az ország színeit és a magyar állam czimerét viseli. Horvát-, Slavonés Dalmátországban a honvédség vezénynyelve a horvát, zászlója ugyanazon jelvények, rangjelzetek, a felszerelés és fegyverkezés, valamint a szolgálati és gyakorlat szabályai a honvédségnél és a sorhadnál egyenlők. A honvédség összehívása és mozgósítása háború esetén csak ő Felsége rendeletére, a magyar honvédelmi miniszter ellenjegyzése mellett történhetik. A honvédség kivételesen a magyar korona országain kivül is alkalmazható; de erre mindannyiszor a törvényhozás külön intézkedése szükséges. Csak az országgyűlés együtt nem létében, s ha a halasztásból veszély származhatnék, rendelheti ő Felsége,