Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

188 E. R. HARMADIK SZAK. MÁSODIK FEJEZET. peres felett hoz üélelet. Mindenik félre nézve egyedül saját illetékes bíróságának, az illető fél saját bitelvei alapján hozott jogerejü ítélete kötelező. Házassági ügyekben a kötelék érvényességének kérdésében a római és görög-katbolikusokra ós a görög-keleti bitvallásuakra, valamint az erdélyi két evangélikus egyház híveire és az unitáriusokra nézve a jelenleg fenálló egyházi törvényszékek az illetékes bírák, a két evangélikus egyház magyarországi híveire nézve pedig az illető világi törvényszékek. 75. §. A gondolatnyilvánitási ós sajtos zabád s á g. Az ember szellemi természetében fekszik, hogy eszméit és gondolatait szóval ugy, mint Írásban másokkal szabadon közölhesse. A. családi és meghitt, szóval a magánkörre terjedő eszme és gondolatnyilvánitásoknak az államhatalom részéről korlátokat állítani, valamint jogosan nem szabad, ugy észszerűen nem is lehet; amennyiben cz máskép, mint a kémkedés titkos és erkölcstelenitő eszközei által meg sem valósitható. Egészen más az, ha valaki, szabad vélemény- és gondolatnyilvánitási jogával mások jogainak, a közerkölcsiség és a törvények tiszteletben tartásának sérelmével visszaélve, az ily esetekre a törvényben meghatározott következményeknek jogosan vettetik alá. Az előbbi értelemben vett vélemény- és gondolatnyilvánitási, vagyis a szabadszólási joggal, mely szintén a személy és személyes szabadság fogalma és lényegéből folyik, kétségkivül minnden magyarországi honpolgár bir. Ezen jog szabad gyakorlata azonban még azt is megkivánja, hogy eszméit és gondolatait bárki sajtó utján is közzétehesse s másokkal közölhesse. Köztudomású dolog és bizonyításra nem szorul, hogy a sajtószabadság, főleg alkotmányos országokban, a polgári jogok egyik legbecsesebbikét méltán képezi, ugy hogy azon országban, hol a sajtó bilincsekben van, azonkívül, hogy a többi polgári jogok is ön. kény- és veszélynek vannak kitéve, igazi alkotmányos élet és szabadság nem is tenyészhetik. Nem ellenkezik azonban e szabadsággal legkevésbbé sem, ha az állami hatalom szükséges tekintélye és a közerkölcsiség megvédésének érdekében a sajtó netaláni túlkapásai ellen törvényes korlátok állíttatnak fel: a sajtóvétségi eseteknek, de mindig törvény utján való szoros meghatározása által. — Hazai törvényeink a sajtót bilincsekbe soha sem verték, és igy 1848 előtt sem; annál nagyobb mérvben tette azt önhatalmúlag és igy törvényellenesen 1848 előtt a kormány; amiértis 1848-ben törvényhozás utján látszott szükségesnek, az ezelőtt alkalmazásban volt censura örökös eltörlése mellett, a sajtószabadságnak visszaállítását elrendelni; meghatároztatván az 1848: 18. t.-czikkben, hogy ^gondolatait sajtó utján