Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

75. §. A GONDOL ATNYILVÁNITASI ÉS SAJTÓSZABADSÁG. 189 mindenki szabadon közölheti és terjesztheti«, értvén a sajtó utjáni terjesztés alatt minden oly közlést, mely vagy szavakban, vagy ábrázola* tokban, nyomda, kőnyomda s metszés által eszközöltetik és a melynek közzététele a példányok akár ingyen kiosztásával, akár eladásával már megkezdetett. Ugyanezen törvényczikk 3—16. §§-ai megállapítják a sajtóvétségi eseteket; 17—29. §§-ai pedig az azokban követendő bírói eljárást szabályozzák. Intézkedik ezen törvény még 30 — 36. §§-aiban az időszaki lapokról, 37—45. §§-aiban pedig a nyomdák és könyvárusságról is. A sajtóvétségek felett nyilvánosan az esküdtszékek Ítélnek (1848 : 18., 17. §.). 1848-ban az esküdtszékek alakítása miniszteri rendelettel szabályoztatott. Midőn pedig 1867-ben a magyar minisztérium újból elfoglalta alkotmányos hatáskörét, az 1848: 18. t.-cz. végrehajtását, mely minden törvényhatóságnál rendel esküdtszéket felállitani, a törvényhatóságok és a bíróságok rendezése előtt czélszerünek nem tartván, magát az esküdtszéki eljárás ideiglenes szabályozására kérte az országgyűléstől felhatalmaztatni; mely engedély megadatván, az 1867. máj. 17. miniszteri rend. a sajtóbirósági eljárást az 1848 : 18. t.-cz. alapján szabályozta, s az eljárás vezetését és a törvény alkalmazását a volt vegyes kir. bíróságokra ruházta. Az 1871:32. t.-cz. pedig a sajtó utján elkövetett és esküdtszék elé utalt büntetendő cselekmények felett bírói hatósággal egyes kir. törvényszékeket ren del felruházandóknak, felhatalmazván az igazságügyi minisztert, hogy ezen törvényszékeket és azoknak sajtóbirósági területkörét is határozza meg. Ennélfogva jelenleg az aradi, debreczeni, kassai, kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyszebeni, pesti, pécsi, pozsonyi és szombathelyi kir. törvényszékek székhelyén állíttattak fel az esküdtszékek; az eljárás vezetését és a törvény alkalmazását a nevezett törvényszékek mint sajtóbiróságok teljesitik, a ténykérdés eldöntése az esküdtek feladata levén. Ezen esküdtszékek hatóságukat rendeletileg meghatározott területen gyakorolják. Az esküdtszékek jelenleg a sajtóbirósággal felruházott törvényszékeknek székhelyül szolgáló városok esküdtképes egyéneiből alakulnak. Képesítve vannak pedig mindazok: a) kik évenkint kétszáz forint tiszta jövedelemmel bírván, 24-dik életévüket elérték és a GOdikat tul nem haladták; b) hites ügyvédek, bölcsészeti-, jog- és orvostudorok, mérnökök, sebészek, magyar akad. tagok, nyilvános, rendes vagy segédtanítók, ha 24-dik évöket még nem is töltötték be s az érintett jövedelemmel nem is bírnának. Kizái vák az egyházi személyek, szolgálatban levő és nyugalmazott katonák, birák és közvádlók, szolgák, napszámosok, kik olvasni és írni nem tudnak, némák, vakok siketek, vagy nehézhallásuak és végre a fenyíték alatt levő egyének.