Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

72. §. POLIT. JOGOK S AZOK GYAKORLÁSÁRA. SZÜKSÉGES KELLÉKEK. 183 képességgel nem birnak. Ugyanez áll a törvényhatósági bizottsági tagok választási képessége tekintetében s ugyanezt mondja ki a köz* ségi képviselőtestület tagjainak megválasztására nézve az 1871 : 18. t. cz. 39. §-a is. d) A vallásszabadság nálunk eddigelé csakis a törvényesen bevett ker. vallásokra levén kimondva (1848. 20.; 1868. 53.) a politikai jogok gyakorlása csakis ezen törvényesen bevett vallások követőire terjed ki — az 1848 : 5. t.-cz. 2. §. bevezetése és az 1870 : 42. t.-cz. 27. §-a szerint. A törvényesen bevett ker. vallásfelekezetek hivein kivűl jelenleg, az 1867 : 17. t.-cz. csak az ország izraelita lakosaira mondta ki, hogy azok is a ker. lakosokkal minden polgári és politikai jogok gyakorlására egyaránt jogosítottak. 2. Ami már a magyarországi honpolgárok politikai jogait illeti, ezek abban állanak, hogy a törvényben előirt kellékek birtokában minden magyarországi honpolgár: a) részt vehet az országgyűlési kép* viselők megválasztásában és országgyűlési képviselőnek megválasztható ; b) részt vehet a törvényhatósági jogok gyakorlatában, részint közvetlenül mint legtöbb államadót fizető honpolgár az illetékes törvényhatósági kerületben és mint megválasztott törvényhatósági bizottsági tag. részint közvetve az által, hogy joggal bir a törvényhatósági bizottsági tagok választására; c) részesülhet a községi jogok gyakorlásában szintén az előbb említett módon. Ezenkívül az 1608. k. e. 10., 1741 : 11. és 1791 : 17. törvényczikkeknek még most is érvényben levő határozatai szerint csak magyar állampolgárok, kik t. i. a kivánt kellékekkel birnak, alkalmazhatók magyarországi mindennemű államhivatalokra, még pedig ujabb törvényeink értelmében minden kivétel s társadalmi állapot, vallás és nemzetiségi különbség nélkül. Sőt idegenek Magyarországon semminemű közhivatalt nem viselhetnek, az ország közügyeiben el nem járhatnak s egyházi javadalmak részökre nem adományozhatok. Közhivatalokat illetőleg 1848 előtt egyedül a katonai és bányászati tisztségekre tartattak az idegenek is képeseknek, de ezekben is egyenlő viszonyok közt a honfiak elsőséggel birtak (1792 : 8. és 9. t.-cz.). Végre az esküdtszéki intézménynek fenléte mellett megilleti a honpolgárokat az esküdtszéki tagságra való képesítés joga is,