Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

182 E. R. HARMADIK SZAK. MÁSODIK FEJEZET. nak mint önkormányzati joggal biró törvényhatóságoknak állását alább ismertetjük. 72. §. Politikai jogok s azok gyakorlására az 1848cliki s ujabb törvényeink óta szükséges kellékek. 1. Alkotmányunknak jelenlegi alapelvei értelmében a tulajdonképi állampolgári vagy politikai jogok minden magyarországi honpolgárra kiterjednek a törvények által előirt s minden magyarországi honpolgár által kivétel nélkül megszerezhető kellékek mellett. Megkívántatnak pedig jelenleg a politikai jogok gyakorlására nézve az állampolgári minőségen kivül még a következő kellékek: a) Nem tekintetében, hazai törvényeink és szokásaink szerint is tnlajdonképen csak férfiak vannak képesítve a politikai jogok gyakorlására, így pl. a nők az 1848 : 5. t.-cz. 2. és az 1871 : 42. t.-cz. 27.§§-ai szerint sem cselekvő, sem szenvedő választási képességgel nem birnak^ és jóllehet az 1871 : 18. t.-cz. 38. §-a a községi választók közül a nőket sem veszi ki, ha egyéb, ugyanezen §-ban előirt kellékekkel birnak, de ezen választási jogot ugyanazon törvényczikk 41. §-a értelmében személyesen nem s csak meghatalmazott által gyakorolhatják. Eddigi gyakorlatunk szerint a nők hivatalokra sem alkalmaztattak s csak a legújabb gyakorlat veszi igénybe, de csakis a hivatalok némely nemére, a női ügyességet és kétségbevonhatlan értelmességet. b) A politikai jogok gyakorlására bizonyos szellemi érettség kívántatván meg, mely rendszerint a korral jár, valamint más államok törvényhozásai, ugy törvényeink is bizonyos kort szabnak elő, melynek elérése a politikai jogok gyakorlásának egyik feltételét képezi. Nálunk — valamint több más államban is — a magánjogi és politikai teljeskoruság közt különbség van; mert míg az előbbi a betöltött 24-dik évvel áll be, az utóbbira, vagyis a politikai jogok gyakorlására s különösen a cselekvő választási képességre, eddig érvényben levő törvényeink szerint a betöltött 20-dik év is elegendő. (1848 : 5. t.-cz. 2., 1870 : 42. t.-cz. 27. és 1871: 18., 38. §§.) Angliában, az amerikai egyesült államokban és Francziaországban ugyanezen képességre a betöltött 21-dik év, Németország államaiban a betöltött 25, Ausztriában pedig 26-dik év szükséges. A szenvedő választási képességre azonban nálunk is magasabb kor, a betöltött 24- dik év kivántatik meg (1848 : 5., 3. §. 1870 : 42., 27. §. 1871 : 18., 42. §); míg más államokban a betöltött 30-dik év. c) A polgári jó hirnév és becsület tekintetéből az 1848 : 5. t.-cz. szerint azok, kik elkövetett hűtlenség, csempészkedés, rablás, gyilkosság és gyújtogatás miatt fenyíték alatt vannak, semminemű választási