Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

71. §. POLITIKAI JOGGAL BIRÓ OSZTÁLYOK 1848 ELŐTT. 181 által eltörölt ellenállási jogot foglalta magában. Voltak ezeken kivid még több, egyedül a nemeseket megillető jogok; aliová tartoznak: hogy minden méltóság és közhivatalokra az 1844 : 5. t.-cz. rendeletéig egyedül nemesek alkalmaztattak; nemesi jószágaikon jobbágyaik és cselédeik felett bíráskodtak vagyis az úgynevezett urihatóságot gyakorolták ; nemesi jószágokat csak nemesek bírhattak és szerezhettek szilárd jogon az 1844 : 4. t.-cz. rendeletéig, mely a nem nemesekre nézve e tekintetben fenállott korlátozásokat megszüntette ; a nemnemesektől vérdijaikra nézve is különböztek, és saját czímereikkel élhettek stb. E jogoknak megfelelőleg kötelességeik voltak: a hon védelmére és pedig saját költségökön katonáskodni, az állandó katonaság behozatala óta azonban rendkívüli esetben fölkelni, de mindenkor az ország határain belől, azon kivül a király költségén; az országgyűlésre, a király által meghivatván, személyesen vagy küldötteik által megjelenni s jelen lenni, megyékben, az elválasztottak, a megyei hivatalt viselni, a korona iránt hűséggel viseltetni stb. — Szereztetett pedig a nemesség, a nemes atyától való törvényes születésen kivül a törvényesen koronázott királynak adománya, ujabban pusztán csak czíineres levéladása által is, és végre az ünnepélyes honfiusitás által; mivel azonban a nemesség hazafiúi érdemeknek jutalmazása volt, a nemesítendőkben, akár adomány, akár czímeres levél által történt a nemesítés, megkívántatott, hogy valóban érdemes honfiak legyenek, az ünnepélyes honfiusításra nézve, melylyel a nemesség járt, megkívántatott kellékek már fentebb említtettek; az adomány- és czímeres levélre nézve pedig szükséges volt, hogy a szokásos formaságok megtartása mellett adassék ki. IV. Az ország negyedik rendét képezték végre a sz. kír. városok, mint oly helybeli községek, melyek a királytól nyert kiváltságaik alapján a földesúri és megyei hatóság alól kivéve, saját területökre nézve mind a közigazgatás, mind a polgári és büntető igazságszolgáltatás tekintetében magok gyakorolták a törvényhatóságot. A sz. kir. városoknak, mint az ország negyedik rendének jogai azonban csakis az országgyűlésre való követküldési jogban és azon kiváltságban állottak, hogy minden egyes sz. kir. város, mint egy nemes személy tekintetett s ennél fogva minden egyes város, testületileg véve, nemesi jogokkal birt; melyek azonban a városi polgárokra, kik egyébiránt az egész országban hely- és vámpénztől mentesek valának, ki nem terjedtek. A sz. kir. városoknak ennélfogva, mint az ország negyedik rendének, itt csak politikai joga s illetőleg állása levén felemlítendő, azok-