Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

180 E. R. HARMADIK SZAK. MÁSODIK FEJEZET*. bevonulások rendjét igazgatta s az országgyűlési csendnek fentartására, a felső táblánál személyesen, az alsó táblánál helyettese által, felügyelt, a felső táblánál a szavazatokat is ő szedvén be (1495 : 25.). III. A harmadik országos rendeta nemesség közül azok képezték, kik sem az egyházi, sem a világi főurak rendéhez nem tartoztak. Ezek, mint már fentebb kiemelve lett, a főpapok és főurakkal egy és ugyanazon nemesi jogok és szabadságokkal éltek; amiértis, miután a két első rend tagjait állásuknál fogva megillető különös kitüntetéseket és azon jogot, melynél fogva a felső táblán ülés- és szavazattal birtak, megérintettem, midőn itten általában a nemesek jogairól szólok, azok alatt a főpapok, főurak és köznemeseket egyaránt megillető közös jogokat értem. Ezen nemesi jogok pedig mindenekelőtt az országgyűlési részvétel, melylyel, míg eleinte minden nemes ember személyesen birt, utóbb csak a főpapok és főurak hivatván meg személyesen, a nemesek csak megyénkint küldött s kellő utasításokkal ellátott követeik által jelentek meg az országgyűlésen; ezenkivül a megyékre ruházott nevezetes jogokat csak az illető megyei főpapok, főurak és nemesek gyakorolták, — főleg a XV-dik század óta. Már az arany bullában meghatározott, Verbőczy által részletesen felsorolt s későbbi törvények által elismert és megerősített sarkalatos jogaik voltak továbbá, hogy a) a nemesek, ha csak előbb idézve és törvényesen elmarasztalva nem voltak, személyökben sehol és senki által le nem tartóztathattak; csakhogy ez alól a törvények több esetben a szükséges kivételeket megtették (Hk. I. 9., 2. és 3. §.; 1546 : 25.; 1598 : 31.; 1601 : 14.; 1622 : 65.; 1625 : 13.; 1687 : 14.; 1715 : 7.; 1723: 5.; 1791 : 41. és 56. stb.); b) hogy az ország nemesei senki másnak hatalma alatt nem voltak, mint a törvényesen megkoronázott királyé alatt és maga a király is senkit közülök a törvény utján kivül rendes hatalmánál fogva nem háboríthatott; c) hogy törvényes jogaik s földbirtokaik határán belől fekvő minden jövedelmeikkel szabadon rendelkezhettek s minden feltételes szolgaságtól, adó, vám, harminczad és gyüjtelmek fizetésétől egészen mentesek voltak; különben a törvények e jogra nézve is kivételeket tettek, így a nemesek is, ha kereskedést űztek, a nyereség végett szállított áruczikkek után harminczadot fizettek (1559 : 44.; 1638 : 49.), ha városi vagy úrbéri telket birtak, az illető pénztárba adóztak s a földesúrnak az úrbéri tartozásokkal le voltak kötelezve (1563 i 62.; 1608 : k. e. 13.; 1647 : 95., 9. §.; 1715: 77. stb.) sőt az 1836 : 11. t.-cz. után úrbéri telken lakók katonaszállásolással is tartoztak — mígnem az 1848 : 8. t.-cz* a közteherviselés kimondása által ezen adómentességi előjogot végkép megszűntette; b) végre a negyedik sarkalatos nemesi szabadság az 1687 : 4. t.-cz.