Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

71. §. POLITIKAI JOGGAL BIRÓ OSZTÁLYOK 1848 ELŐTT. Í79 csokat bocsáthatott ki, a hétszemélyes tábla és a magy. kir. helytar­tótanácsnak is tagja s mindkettőnek, úgyszintén az országgyűlés felső­házának a nádor jelen nem létében elnöke volt, a királyi táblához pedig az alországbirót és országbirói itélőmestert nevezte ki. A bíró­sági szervezésről intézkedő ujabb törvényeink óta s különösen már az 1868 : 54. t.-cz. 4. §-ának érvénye óta az országbíró hatásköre önként megszűnt és csak puszta méltósággá változott át. c) A horvátor­szági bán, ki rangra nézve harmadik az ország zászlósai közt, nagy részt 1848 előtt a kapcsolt részekben ugyanazon hatáskörben műkö­dött, melyben Magyarországon a nádor és országbíró együtt. Neveze­tesen a kapcsolt részekben, a király személyét képviselte, s annak megegyezésével közgyűléseket hívhatott egybe s azokon elnökölt. O volt e részek rendes nagybírája is, smint ilyen a báni táblának elnöke volt s birói parancsokat bocsáthatott ki, a báni táblához pedig albánt nevezett ki; a báni itélőmestert azonban a közgyűlés választotta. A magyar országgyűlés főrendiházában s a m. kir. helytartótanácsnál is megjelenvén, rangjának megfelelő üléssel és szavazattal birt. O volt a kapcsolt részek főkapitánya s mint ilyen azokban a nemesi fölkelés vezére. A kapcsolt részekben állandóan lakni köteleztetvén, hosszabb távolléte vagy akadályozása esetére báni helytartót kapott stb. Jelen­leg a bán Horvát-, Dalmát- és Tótországban az autonóm kormányzat élén ál 11, de csak az autonómia körébe eső polgári ügyekre terjed kí hatósága s a király által, a magyar miniszterelnök ajánlatára és ellen­jegyzése mellett, neveztetik ki, — a báni hivatal mindazon előjogait élvezvén, amelyek az 1868 : 30. t. cz. által körvonalozott uj állásával összeférnek, d) Végre a főtárn okmester (Tavernicorum Rega­lium magister) mint a sz. k. tárnoki városok nagybirája, azok felebb­vitt ügyeiben itélt s azokhoz birói parancsokat bocsátott ki; a nádor, illetőleg az országbírónak távolléte vagy akadályozása esetére az országgyűlésen, a hétszemélyes táblán s a magyar királyi helytartóta­nácsban, melyeknek rendes tagja volt, elnökölt. A tárnokmesteri mél­tóság és hatáskör az ujabb átalakulás óta önként, minden törvényes intézkedés nélkül megszűnt, s puszta méltósággá változott át. A zászlósurak, mint ilyenek, egyedül állásuknál fogva az ország közigazgatása és igazságszolgáltatásában részt nem vettek s tisztsé gökben is csak a koronázás és nagyobb udvari ünnepélyek alkalmával szerepeltek. Egyébiránt megemlíthetni, hogy a kir. főlovászmester tiszte volt, országgyűlések idején a kir. udvar és a rendek számára szállásról gondoskodni s az élelmi czikkek ára körül ugyanily alkal­makkor elkövetni szokott visszaélések elhárítására felügyelni (1647 : 123.; 1649:62.; 1655; 89.); a kir. főajtónálló pedig a nyilvános 12*

Next

/
Thumbnails
Contents