Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

176 E. R. HARMADIK SZAK. MÁSODIK FR1EZET. sok rendének már sokkal határozottabb rendszerévé alakult is: a nemesi szabadság és jogok egységének alapelve ezután is változatlanul fentartotta magát, annyival is inkább, mivel e rendszer elemei, s voltaképen mind a négy rend, tényleg már előbb is fen voltak, s a változás most csak egy határozottabb forma volt, mely az országgyűlésen a két táblai rendszert, a közigazgatás és törvénykezés terén pedig (mind az országos kormányszékeknél, mind a megyékben) a főpapok és főurak kitűnő részvételét eredményezte; anélkül azonban, hogy négy, egymástól szorosan elkülönített rendet képezett volna s anélkül, hogy a főpapok és főurak a rangi elsőbbségnél s politikai szereplősökből folyó tiszti kitüntetésnél egyebet nyertek volna — a köznemesekkel lényegére nézve továbbra is egy és ugyanazon jogokban részesülvén. I. A négy országos rend közt első a főpapok (praelati) rendj e volt, kik már a XVII. század előtt is hazánkban a legkitüntetettebb állással bírtak. Ezekhez tartoztak a római és görög kath. egyház érsekei (a görög kath. érsekség felállítása Magyarországon az ötvenes évek illetőleg absolut korszak műve volt) és püspökei, továbbá apátok és prépostok, amennyiben javadalmaikat kir. adományból bírták. A főpapokhoz számíttattak továbbá az 1792 : 10. t.-cz. óta a görög nem egyesült egyház metropolitája és püspökei is. A főpapok mindnyájan országgyűlési joggal, illetőleg a két táblai rendszer kifejlődése után az országgyűlés főrendiházában üléssel és szavazattal birtak, s miután a főrendiház reformja iránt sem az 1848-diki, sem ujabb törvényeink nem intézkedtek, még most is birnak. A főpapok elseje az esztergami érsek, mint Magyarország prímása, kinek közjogi tekintetben is nevezetes kitüntetései vannak. 0 az apostoli sz. szék született követe, s római sz. birodalmi, illetőleg 1804től fogva austriai herczeg, az ország főtitkára és kanczellárja és mint ilyen a kir. kettős pecsét őre; ezelőtt a magyar kir. helytartótanács tanácsosa s a kir. hétszemélyes tábla itélő birája volt, a kir. táblához is két ülnököt nevezhetett; de ezen jogai már megszűntek, úgyszintén az 1870 : 42. t.-cz. 52. §-ának értelmében azon joga is, melynél fogva eddig Esztergám megyének örökös főispánja volt; régebben mint a pénzverőházak főfelügyelője (supremus pisetarius) az országban a pénzverés ügyére felügyelt, utóbb e czímen csak némi jövedelmet húzván. A királyt ő koronázza meg s ez a jog világosan az esztergami érseket illeti; a királyné koronázásában is részt vesz. Fontosabb országos ügyekben tanácsa az 1741 : 11. t.-cz. szerint kikérendő volt. Végül fölemlítendő az a már szintén megszűnt joga is, hogy egyháznemesi székeiben egyháznemesi jószágokat adományozott s egyházi ne-