Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

71. §. POLITIKAI JOGGAL BÍRÓ OSZTÁLYOK 1848 ELŐTT. Í77 meséket tett, sőt a király az ő ajánlatára nemesített is. — A többi főpapok közül az egri érsek Heves és Külső-Szolnok törv. egyes, megyék örökös főispánja volt s régentén a gazdag jövedelmű egri püspök a király negyedik fiát tartozott neveltetni; a veszprémi püspök a királyné örökös kanczellárjának czimét viseli és a királynét megkoronázza. A győri püspöknek és káptalannak, aszentmártoni főapátnak s a zágrábi püspöknek (most érsek; a zágrábi püspökség is az absolut uralom alatt lett érsekségre emelve) szintén voltak egyháznemesei. II. A második országos rend a főurak rendje (Status Magnatum vei Procerum) volt s háromféle elemből állott: zászlósurakból, kik után mindjárt a pozsonyi gróf és a két koronaőr következik, főispánokból és születés szerinti főurakból. Ezek mindnyájan, ép ugy, mint az egyházi főurak, személyesen hivatnak meg az országgyűlésre, s ott személyenkint, még most is, üléssel és szavazattal birnak. — Azon zászlósurak, kik az országban a főméltóságokat viselték, s az ország kormányzatában is kitűnő részt vettek, voltak: a nádor, országbíró, a horvát-dalmát-tótországi bán s a kir. tárnokmester, még pedig, az 1687 : 10. t.-cz. szerint, a most felsorolt rendben következtek, rangfokozatukra nézve, egymásután. Ezek az ország nagyobb zászlósainak is neveztettek, s régentén közéjök tartoztak, és pedig a bán után, az erdélyi vajda, s ezenkívül még a végtartományi bánok közül a szőrényi és macsói bánok. (Hk. 1. 94.) A zászlősurakhoz tartoztak, illetőleg tartoznak továbbá a felhozottakon kívül még azok a zászlósurak, kik leginkább a királyi udvar fényének emelésére szolgainak, anélkül, hogy az ország kormányzatában is részt vettek volna, illetőleg résztvennének. Ezek: a kir. főlovászmester (agazonum regalium magister), főpohárnok (pincernarum r. m.), főkamarás (cubiculariorum r. m.), főasztalnok (dapiferorum r. m.), főajtónálló (janitorum r. m.), főudvarmester (curiae regiac m.). Utánok következnek mindjárt, de már a zászlósurak közé nem tartoztak s nem tartoznak a pozsonyi gróf, régebben a temesi is, akit a pozsonyi gróffal együtt Verbőczi még a zászlósurak közé sorolt (Hk. 1. 94. sz.) és a két koronaőr. Minden zászlósurnak neve 1848 előtt a kir. végzeményekbe is a záradékban, beigtattatott. A zászlósurak, a pozsonyi gróf és koronaőrök után rangban, hivataluknál fogva, a főispánok következnek kineveztetésök rendje szerint, még pedig ezelőtt előbb az örökös főispánok. Végre csak ezek után jönnek a születés szerinti főurak: az örökös herczegek, grófok és bárók. Hivatalos czímök: a herczegeknek »méltóságos«, a grófoknak »tekintetes és nagyságos«, a báróknak » nagyságos.« A zászlósurak közül, kitűnő közjogi szereplésök és fontosságokKORGULV '. ITXA.MJOG. 12