Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

71. §. POLITIKAI JOGGAL BIRÓ OSZTÁLYOK 1848 ELŐTT. 175 Ennélfogva a tnlajdonképi állampolgári vagy politikai jogokhoz a törvényhozásban való részvételt, cselekvő és szenvedő választási képesség folytán, és az állami közigazgatásban való részvételt, önkormányzati jogok által, számíthatni; sőt ide sorozhatni az esküdti és hivatalképességet is. — Mindezen jogoknak gyakorolhatására nézve legelőször is az állampolgári minőség elengedhetetlen feltételként jelenkezik. De másodszor még egyéb kellékek is megkívántatnak az állampolgári minőségen kivül, melyeknek megszerzése okvetlenül szükségesnek jclenkezik ezen megfontolást, kellő belátást és úgynevezett politikai érettséget igénylő jogok helyes és józan gyakorlásai a. Ilyen kellékek törvényes megállapítása tehát jogosult és legkevésbbé sem ellenkezik az állampolgári jogegyenlőséggel, ha azoknak megszerzésére különbség nélkül minden honpolgár fel van jogosítva, és nem csupán csak egyes osztályai az állampolgároknak juthatnak azok birtokába. Hazánkban 1848 előtt csak a nemesek, illetőleg a négy országos rend tagjai részesülhetvén a politikai jogok gyakorlásában, ezekre nézve 1848-ig más kellékek kívántattak meg, mint a jogegyenlőség elvét megállapító és abból kiinduló 1848-diki és ujabb törvényeink szerint j elenleg megkívántatnak. 71. §. A magyar nemzet politikai j o g g a 1 b i r ó o s ztályai 1848 előtt, 1848 előtt a nemesek képezték a politikai joggal biró magyar népet, tehát azok, kiket Verbőczy a »nép« fogalma alatt érteni kívánt, »csupán a főpap, zászlós és más országnagy urakat és minden nemescket« (dominos praelatos, barones et alios magnates, atque quoslibet nobiles Hk. II. 4.). Eszerint a nemességhez a főpapok, főurak és minden köznemesek tartozván, nemcsak, hogy a legfontosabb politikai, t. i. a nemzetnek az országgyűlés s a törvényhatóságok által gyakorolt jogainak élvezetében egyedül ők voltak, hanem nagyrészt egyéb polgári jogok élvezete is csak a nemeseket illette. A nemesek közt azonban, értvén alattok a főpapok és főurakat is, a nemesi jogok és szabadság tekintetében különbség nem volt; mert mint Verbőczy tanította, » Magyarországnak minden főpap-, zászlós- s többi országnagy urai és nemesei ugyanazon egy szabadsági, kivételi s mentességi előjogokkal élnek s nincs is valamely urnák nagyobb, vagy valamelyik nemesnek kisebb szabadsága.« (Hk. I. 2.). Es habár a nemesség alatt értett magyar nép fogalma a XVII. század kezdetén (1608 : k. u. 1.) a négy országos rend, t. i. a főpapok, főurak, nemesek és sz. kir. váró-