Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)
Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai
164 E. R. HARMADIK SZAK. ELSŐ FEJEZET. államfőnek jogával monarchikus államokban a honfiusítást vagy közvetlenül, vagy közvetve hivatal adása áltai adományozhatni. Az első rendszer értelmében, melyet némely törvényhozások még most is követnek, s mely az indigenatusra nézve is némely helyen irányadó területi rendszerrel függ össze, az állandó lakás által kifejezett letelepedés az állam területén, vagy egy bizonyos, a törvényben meghatározott ideig folytatott lakás az illetőt ezen feltétel teljesítése által ipso facto honfiusítja. A másik rendszer szerint pedig, mely sokkal helyesebb s melyet az ujabb törvényhozások is általában követnek, a hosszabb vagy bizonyos meghatározott ideig folytatott állandó lakás, illetőleg az ezáltal kifejezett letelepedési szándék nem képez önálló és egyedüli czimet a honfiusitásra, hanem ezen és a törvény által megszabható egyéb feltételeken kívül (melyek pl. az illető erkölcsi jellemére és azon tulajdonságára vonatkozhatnak, hogy vajon képes-e magát az állam terheltetése nélkül fentartani) még az állampolgári kötelékbe való személyes felvétel is megkivántatik. Miután az állam jóléte, közbiztonsága és a közerkölcsiség szempontjából is nem lehet közönyös az államra nézve, hogy kik és minő egyének azok, kik annak polgárai sorában helyet foglalni akarnak; az előbbi rendszer mellett pedig, midőn a hosszabb vagy bizonyos ideig folytatott állandó lakás önként honfiusitó erővel bir, ily megítélés és ellenőrzés lehetetlen önként következik, hogy a fölvételi rendszer helyesebb; mert e mellett az állandó lakáson és letelepedésen kivül egyéb feltételek is megszabhatok, melyek betöltésének kimutatása jogot ád, hogy az ekkép szerzett igényt a honfiusitásra az állam elismerje, s az illetőt polgárai közé személyesen fölvegye. Ez- utóbbi rendszer alkalmazásánál is némely államok törvényhozásai csak a letelepedést, illetőleg annak kimutatását kívánják meg, hogy az állampolgárságot megszerezni akaró az állam területén állandó lakással és a törvényben meghatározott egyéb kellékekkel bir, míg mások egyéb megszabott feltételeken kivül a letelepedésre, illetőleg az állandó lakásra nézve még annak egy bizonyos meghatározott időn át való folytatását is megkívánják. Miután pedig egy bizonyos ideig folytatott lakás csakugyan szükséges a letelepedési s ez által a honfiúvá válhatási szándék kifejezésére, valamint annak megitélhetésére is az állam részéről, hogy a honfiusitandó csakugyan bir-e a törvényben meghatározott kellékekkel: sokkal czélszerübb és helyesebb az említett tekintetben bizonyos időszakot szabni meg, melyet, miután mindenkinek valamely községhez tartozni kell, a községi kötelékbe való felvételre megkívánt letelepedési időnél kevesebbre tenni semmiesetre sem lehet. Hazánknak a honfiusítás körül intézkedő törvényei azon idő-